Kadlót Nikolett
Egy hatéves kislány születésnapja általában csupa móka: tele van meglepetésekkel, jókedvvel, szeretettel, vendégekkel, s az ünnepeltnek az ajándékok mellé egy jókora szülinapi torta is dukál. De mi történik, ha mindennek egyszercsak nyoma vész? Ha ezen a fontos napon látszólag senkinek sem jut eszébe felköszönteni a szülinapost; ha anya és apa nem oson be reggel a szobába, hogy meghúzza a fülét? A hatéves Rozi bizony meg van győződve róla, hogy szülei teljesen megfeledkeztek az ő nagy napjáról, pedig még az óvodában is felköszöntötték a többiek. Nagy elkeseredésében arra a következtetésre jut, hogy mindezért csakis magát okolhatja rossz magatartásáért és szófogadatlanságáért.
Jeli Viktória és Tasnádi István közös történetében a gyerekek egyik legnagyobb félelme elevenedik meg: eltűnik egy kislány hatodik születésnapja. A kötet tizennégy fejezetben meséli el, hogyan kerekedik fel Rozi, hogy megkeresse rejtélyes módon elveszett szülinapját. Nem mindennapi kalandját a fontos nap előkerüléséig követhetjük nyomon, miközben a kislány kifürkészi az égbolt titkait és sorra látogatja annak különös lakóit.
Ahogyan a szerzőpáros is írja: az égbolt tizenkét szeletre van osztva, akár egy szülinapi torta és minden szeletében lakik egy csillagjegy. Rozi mindannyiuknál vendégeskedik kicsit, útján barátokat és ellenségeket is szerez, s mindeközben egyre közelebb kerül a Fekete Lyuk rejtélyének megoldásához és az elveszett születésnaphoz is. A kalandos égi expedíción Rozi hűséges útitársa Cica, az aprócska cirmos macska. Együtt keverednek el az Oroszlán lakomájára, aki egy félreértés miatt az égi bíróság elé idézi a megszeppent kislányt. Az igazságos Libra bírónő végül engedélyezi a hazautat, s az erőt próbáló kaland után Cica és Rozi hullócsillagstoppal jutnak haza.
A könyv az érdekes történet ellenére kevés illusztrációt tartalmaz, így a gyerekek képzeletére bízza a sokszor bosszantó vagy együgyű figurákkal átélt kalandok megrajzolását. Ez egyfelől jó gyakorlat, másfelől viszont Kun Fruzsina rajzainak helyét az aprócska betűk foglalják el, amelyek még az olvasást is jócskán megnehezítik. A szövegben sok helyen találni kissé helyzetidegen kiszólásokat, ahol az ember felkapja a fejét, hogy vajon tényleg mondanak-e, gondolnak-e ilyeneket a mai gyerekek?
A történet alaptémáját tekintve akár asztrológialecke is lehetne gyerekeknek, de az egyes csillagjegyek nehezen feleltethetők meg a hozzájuk társított, közismert tulajdonságoknak és személyiségjegyeknek. Az elveszett születésnap meséjének ereje leginkább abban rejlik, hogy feltárja egy kisgyerek legbensőbb félelmeit, s betekintést enged a gyermeki lélek vívódásaiba. Az egyes kalandok során ugyanis főhősünk számos tanulságot von le abból, ahogyan a fura lények viselkednek, s nemcsak róluk, hanem saját magáról is rengeteget tanul. A kislány minden csillagjegynél megért valami fontosat önmagával vagy a felnőttekkel kapcsolatban. A nagyothalló Kaprikornusszal és a kentaur Nyilassal találkozva például megtanulja, hogy kinevetni a kisebbet igenis illetlenség; később arra is rájön, hogy sírással nem feltétlenül lehet megoldani egy problémát; hogy a sértődés tulajdonképpen unalmas és felesleges, s hogy a türelmetlenségnek mindig megvan a következménye. A Halak megtanítják arra, hogy néha jobb, ha nem a szemével néz az ember. Bikalány pedig nagylányos dolgokról mesél, amiket egy hatéves még nem érthet. Nem mindennapi dolgok is történnek: Rozi könnycseppjeiből krokorigók teremnek, s Cica mohó étvágya miatt majdnem kiapad a Tejtó. A bátor kislány találkozik Szupernóvával, a nyájas Ikernagyikkal, Űrürgével, a Fekete Lyukat őrző vaksi rákocskával és az égbolt urával is.
Igazi önvizsgálat ez gyerek módra, ahol megelevenednek a jelentéktelennek tűnő mindennapos mulasztások és félelmek – a lefekvés előtt meg nem mosott fogak, a csámcsogás vagy a kilocsolt kakaó. De a borzasztó rémálom csak látszólag teljesül: amikor Rozi felébred égi kalandjaiból, szülei ott várják az ágya mellett egy jókora tortával, amin hat gyertya díszeleg. A nap látszólag úgy telik, ahogyan egy normális, szuper jó születésnapnak illik, s csak Rozi tudja egyedül, hogy miért ez élete legemlékezetesebb születésnapja.
Jeli Viktória – Tasnádi István – Kun Fruzsina: Rozi az égen
Pozsonyi Pagony Kft., 2010
