Pi élete – Egy nagyon jó könyv az Európától!
Pi Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni […]
Pi Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni […]
Tűzraktér – 2010. augusztus 2, 15 óra – A porrajmos magyarul roma holokausztot jelent. A porajmos vagy porrajmos (ejtsd: porajmosz) kifejezés a cigány […]
Beszélgetés a Csodaceruzáról a Kossuth Rádióban (2010. július 29. 20.30): http://www.hangtar.radio.hu/?mrp=autoplay=1||hangtar=20100729_203000_1
Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2010. június 4 – augusztus 22. A Magyar Nemzeti Galéria 2010. június 4-től augusztus 22-ig […]
Huszonöt évi lappangás után került elő Banga Ferenc tizenhárom rajzsorozata, amelyeket egy különböző nemzetek meséiből összeállított válogatáshoz készített. Rajzfilm-tervekként születtek, […]
Carll Cneut illusztrációival újabb könyv jelenik meg karácsonyra a General Press Kiadó gondozásban. A kiadó honlapja szerint a könyv novemberben […]
A kilencéves Aranka éppen a nagymamájánál nyaral Komjátiban, amikor kitör a II. világháború, így sokáig nem mehet haza, Beregszászra. Mikor egy év leteltével mégis hazatérhet, komoly változásoknak lesz tanúja: mostohaapját elvitték az orosz frontra, és egyre több olyan törvényt érvényesítenek, amely megnehezíti a zsidó családok életét. Édesanyja hősiesen küzd a szegénységgel, az újabb és újabb megszorítások ellenére igyekszik összetartani a családot. A visszaemlékezésben felölelt öt év, az 1939-től 1944-ig tartó időszak alatt válik a szerző-főszereplő gondtalan kislányból tizennégy éves, gondterhelt, de mégis mindig pozitív gondolkodású kamasszá. Aranka Siegal 1930-ban született Beregszászon, hétgyermekes családban. 1944-ben Auschwitz-Birkenauba, onnan Bergen-Belsenbe deportálták, ahonnan testvérével, Violával 1945-ben szabadult. Családja összes többi tagja elpusztult. Aranka három évet töltött Svédországban, majd 1948-ban az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. A Bűnbakok című könyv többféle, rangos irodalmi elismerésben részesült, és számos nyelvre lefordították.
Nincs jobb annál, mint gyerekként egy jó könyvet találni, és elmerülni benne addig, amíg nem érünk a végére. Nyáron nincs […]
Tavaly év végén Alona Frankelt látta vendégül a Pozsonyi Pagony, ahol – a még mindig sugárzó szépségű szerző-illusztrátor – beszámolt a […]
Óriási mesekincset hagyott ránk a múlt. A társadalmi változások révén a népmesék hagyományos útja – mellyel a hallgatóhoz juthatott – […]
Lehet-e filmet készíteni Auschwitzról? Lehet-e képpel, hanggal, mozdulattal, érzelmekkel, értelemmel…egyáltalán művészettel megjeleníteni a kultúratörlés tapasztalatát? Hiszen számos gondolkodó és alkotó elme (Adorno, Celan, Pilinszky, Jabes, Kertész, Tatár György…) értelmezi úgy a holokausztot, mint az emberi lény kulturális aspektusát felszámoló eseményt. A holokauszt iránti figyelem alapvető oka kultúrfilozófiai specifikumában rejlik, abban a másságban, ami megkülönbözteti a többi genocídium ideológiájától.
Megjelent Szakács Eszter: Villámhajigáló Diabáz című mesekönyve a Liget gondozásában. Kalliszté szigete egyetlen térképen se található. Varázslatos hely ez, ahol […]
Európa legszebb bélyege címmel versenyt hirdettek, és a PostEurop honlapján még augusztus 8-áig lehet szavazni a bélyegekre. Magyarország Reich Károly […]
Aki a varázsgúnyát egyszer magára ölti, az nem könnyen szabadul meg tőle: vagy a molyok rágják le róla a kényelmetlen […]