Pi Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét – Piscine Molitor – egy...
Bővebben »
Tűzraktér – 2010. augusztus 2, 15 óra – A porrajmos magyarul roma holokausztot jelent. A porajmos vagy porrajmos (ejtsd: porajmosz) kifejezés a cigány nyelv egyik balkáni dialektusából származik, eredeti jelentése „elpusztítás, elnyeletés”. A Harmadik Birodalom a cigányság körében is tartott etnikai tisztogatást a II. világháborúban. Az áldozatok számát nehéz megbecsülni, mert a cigányság kevésbé volt szervezett, mint...
Bővebben »
Beszélgetés a Csodaceruzáról a Kossuth Rádióban (2010. július 29. 20.30): http://www.hangtar.radio.hu/?mrp=autoplay=1||hangtar=20100729_203000_1
Bővebben »
Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2010. június 4 – augusztus 22. A Magyar Nemzeti Galéria 2010. június 4-től augusztus 22-ig mutatja be az olasz futurista, Fortunato Depero (1892-1960) festő, reklámgrafikus és formatervező életmű-kiállítását. A kiállítás a magyarországi Olasz Nagykövetség, a budapesti Olasz Kultúrintézet támogatásával és közreműködésével, valamint Őexc. Giorgio Napolitano, az Olasz Köztársaság elnöke...
Bővebben »
Huszonöt évi lappangás után került elő Banga Ferenc tizenhárom rajzsorozata, amelyeket egy különböző nemzetek meséiből összeállított válogatáshoz készített. Rajzfilm-tervekként születtek, nem készültek el, aztán elfelejtődtek, hosszasan lappangtak, majd előkerültek. A mesék kikoptak mögülük, nem voltak elég érdekesek a szövegek, ám frissek és izgalmasak maradtak a rajzok, és ahhoz, hogy jó könyv legyen belőle, újra...
Bővebben »
Carll Cneut illusztrációival újabb könyv jelenik meg karácsonyra a General Press Kiadó gondozásban. A kiadó honlapja szerint a könyv novemberben kerül a könyvesboltokba. Carll Cneut világhírű belga illusztrátor, néhány évvel ezelőtt magyarországi rajongói a Millenárison, illetve a Kossuth Klubban, az V. Gyermekirodalmi Fesztiválon találkozhattak vele. Az illusztrátornak a kiadónál korábban Alex, a torkos kismalac...
Bővebben »
A kilencéves Aranka éppen a nagymamájánál nyaral Komjátiban, amikor kitör a II. világháború, így sokáig nem mehet haza, Beregszászra. Mikor egy év leteltével mégis hazatérhet, komoly változásoknak lesz tanúja: mostohaapját elvitték az orosz frontra, és egyre több olyan törvényt érvényesítenek, amely megnehezíti a zsidó családok életét. Édesanyja hősiesen küzd a szegénységgel, az újabb és...
Bővebben »
Nincs jobb annál, mint gyerekként egy jó könyvet találni, és elmerülni benne addig, amíg nem érünk a végére. Nyáron nincs suli, nem kell tanulni, akár egész nap lehet olvasni: a kertben, a lakásban, a nyaralás ideje alatt. Amikor gyerek voltam, főleg a szünidőben, egymás után olvastam a könyveket. Az időérzékem összezavarodott, ha úgy alakult,...
Bővebben »
Tavaly év végén Alona Frankelt látta vendégül a Pozsonyi Pagony, ahol – a még mindig sugárzó szépségű szerző-illusztrátor – beszámolt a híres Bilikönyv keletkezéséről, és kalandos megpróbáltatásokkal teli életéről. Alona Frankel, eredeti nevén Ilona Goldman (édesanyja adta neki a magyar nevet), 1937-ben született Krakkóban. 1949 óta Izraelben él. Harmincöt könyvet írt és illusztrált. Nálunk csak a...
Bővebben »
Óriási mesekincset hagyott ránk a múlt. A társadalmi változások révén a népmesék hagyományos útja – mellyel a hallgatóhoz juthatott – egyre szűkebb lett, azzal fenyegetve, hogy elvész. Nem a mesék halványodtak, hanem a valódi találkozások. A változásokra válaszul nagyjaink, a mese jelentőségét és a helyzet súlyosságát mérlegelve, az átörökítés új formáit keresték. Benedek Elek...
Bővebben »
Lehet-e filmet készíteni Auschwitzról? Lehet-e képpel, hanggal, mozdulattal, érzelmekkel, értelemmel...egyáltalán művészettel megjeleníteni a kultúratörlés tapasztalatát? Hiszen számos gondolkodó és alkotó elme (Adorno, Celan, Pilinszky, Jabes, Kertész, Tatár György...) értelmezi úgy a holokausztot, mint az emberi lény kulturális aspektusát felszámoló eseményt. A holokauszt iránti figyelem alapvető oka kultúrfilozófiai specifikumában rejlik, abban a másságban, ami megkülönbözteti...
Bővebben »
Megjelent Szakács Eszter: Villámhajigáló Diabáz című mesekönyve a Liget gondozásában. Kalliszté szigete egyetlen térképen se található. Varázslatos hely ez, ahol különös lények élnek együtt az emberekkel: kentaurok és küklopszok, faunok és nimfák, szfinxek és szirének, nem is beszélve a régi görög istenekről… A sors istennők, a Moirák, minden gyermeket valami csodálatos képességgel ajándékoznak meg...
Bővebben »
Európa legszebb bélyege címmel versenyt hirdettek, és a PostEurop honlapján még augusztus 8-áig lehet szavazni a bélyegekre. Magyarország Reich Károly Vackor-sorozatával szerepel a versenyben. A magyar bélyegeket Kara György grafikusművész tervezte. Ha valaki végignézi a listát, talál még ismerős mesefigurákat a mezőnyben. Például a csehek Dasenkával (Karel Capek), az olaszok Pinokkióval, a románok Piroskával...
Bővebben »
Aki a varázsgúnyát egyszer magára ölti, az nem könnyen szabadul meg tőle: vagy a molyok rágják le róla a kényelmetlen ruhát, vagy engedelmeskedik a varázslatnak, és a régi legendák nyomait kutatva beutazza Csángóföldet. A gúnyához varázsjárgány is jár, és egy vezető, aki jól ismeri a moldvai csángó falvak történetét. Pusztina, Gorzafalva, Szabófalva és más...
Bővebben »
Vajon miért nem vált olyan népszerűvé ez a két kötet, mint az Alice-könyvek? Egyre ezen járt az agyam, miközben a Sylvie és Bruno első részét olvastam. Ha amazokat azért szerettük, mert a látszólag értelmetlen, nonszensz, briliáns fantáziák mögött éreztük, hogy nyomasztó és kifejezhetetlen igazságok rejlenek, akkor Carroll másik két részes sorozatára is szükségünk van.
Bővebben »
Állítólag a Micimackó úgy született, hogy Milne fiának, Christopher Robinnak (mi Róbert Gidának ismerjük) volt egy csomó plüssállata, és amikor játszott velük, mindig meg is szólaltatta őket. Apa kifigyelte, hogy milyen karakterekké „lelkesítette” a játékokat a fiú, majd történetekbe, kalandokba foglalta a medve, a malac, a szamár és a többiek mindennapjait. A technika azóta...
Bővebben »
Vajon milyen történet tetszik a mai 10-12 éves gyerekeknek? Azt már tudjuk, hogy az indiánregények és Verne kalandregényei nem nyűgözik le őket, pedig a szülők továbbra is mélyen sóvárognak az után, hogy gyermekük ne a vámpíros-varázslós-pókemberes könyveket bújja, ha már olvas, hanem olyant, ami úgy izgalmas, hogy közben van mondanivalója.
A Titokzatos Benedict Társaság talán...
Bővebben »
Ezen a fényképen még egyéves sem vagyok, nem is emlékszem az egészre. De a szüleim ekkor vették meg Balatonakarattyán azt a kis nyaralót, ahol minden nyarat együtt töltöttem a testvéreimmel és unokatesóimmal. Gyerekkoromból a legjobb emlékek mind ide kötődnek: madárlesés, menyétvadászat, sünmentés, indiánok harca, vágtatás vadlovakon (az én Fecske nevű lovam egy kis piros...
Bővebben »
Miközben évtizedek óta joggal vagyunk büszkék gyermekirodalmunkra, gyermekíróinkra, manapság egyre többször megfogalmazódik: vannak műfajok, stílusok, melyek hiányoznak a magyar irodalomból. Meséink, meseíróink kétségkívül megütik a nemzetközi mércét, sőt, e tekintetben talán előtte járunk Nyugat-Európának vagy az Egyesült Államoknak (ha van egyáltalán értelme efféle összehasonlításnak).
Bővebben »
Felkészülni a mesére nem egyéb, mint útra kelni egy olyan világba, amelyben összetartozik élő és élettelen, emberi és nem emberi, lehetséges és lehetetlen, evilági és mindaz, ami csodásan vagy fenyegetően nem innen való. E dimenziók összetartozása mindannyiunk számára elemi élmény, egzisztenciánk ebben a szétválasztatlanságban gyökerezik, még akkor is, ha hétköznapi tájékozódásunk egész elsajátított rendszere...
Bővebben »
A német gyerekkönyvek kegyetlenek, az olaszok szentimentálisak, a franciák viccesek, de súlytalanok. Az angol gyerekkönyvek mások: abszurdak és érthetetlenek. Ahogy mondani szokás: befigyel a téboly. Mondhatnám egyszerűbben azt is, hogy az angol gyerekkönyvek ijesztőek, de persze minden jó gyerekkönyv ijesztő, mert a gyerekeknek szükségük van a félelemre, hogy megtanulják kezelni. Mint ahogy a szenvedésre,...
Bővebben »
A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum kiadásában hamarosan megjelenik: Faludi Ildikó-Reményi Márton: Herceg Egérváry Elemér naplója, avagy feljegyzések a gödöllői kastélyból című mesekönyv Ferenc Tamás festőművész illusztrációival. A mesekönyvet a Barokk Kastélynapok keretében 2010. augusztus 7-én 17 órakor mutatják be a kastély Dísztermében. Közreműködik: Körömi Gábor drámapedagógus. A bemutatóra mindenkit szeretettel várnak! Gödöllői Királyi Kastély Múzeum 2100 Gödöllő, Grassalkovich-kastély
Bővebben »
Színpadon a természettudomány A természettudományok iskolai tanításának válsága világméretű probléma, amelyre már jó néhány éve ráébredtek azok az intézmények, ahol a műszaki-tudományos szakemberek utánpótlása miatt aggódnak. Ezért szervezték meg a nemzetközi Physics on Stage, majd késobb a Science on Stage fesztiválokat. A fesztiválok hazai előkészítését, a válogatókat az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezi. Természettudomány-tanítási...
Bővebben »
Megjelent a Fordulópont 48. száma. A folyóirat színvonalas írásaival a gyermekkultúra egyik kiemelkedő orgánuma.
Bővebben »
Békés Rozit gyerekkoráról kérdeztük, és gyerekkori fotókat is kértünk tőle.
Bővebben »
Békés Rozi számos könyvet illusztrált, legutóbb a Cerkabella kiadónál jelent meg könyve: A palacsintás király (a könyv szerzője Fésűs Éva) címmel.
Bővebben »
D. Tóth Krisztát kérdeztük Ez a kép mikor készült? 1985-öt írunk, a kép Balatonparton készült – a testvérem (D. Tóth András) látható még rajta. És a sztori: a szüleim pedagógusok, nem vetett föl minket a pénz annak idején, nem volt nyaralónk a Balaton, vagy a Velencei tó partján. Így aztán akkor utaztunk, amikor anyámékat...
Bővebben »
A díj névadója Fitz József (Brassó, 1888 – Budapest, 1964), jeles könyv- és nyomdász-történész, könyvtártudományi író volt. Nevéhez fűződik a pécsi egyetemi könyvtár újjászervezése 1930-33 között, majd 1933-tól 1945-ig az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt. Tudományos munkásságát nyugdíjba vonulása után haláláig folytatta. Ismertebb művei: Hess András, a budai ősnyomdász (Bp. 1931), A könyv és a...
Bővebben »
Máté Angi könyve Volt egyszer egy címmel a Pagonynál jelent meg Könyvhétre. A gyönyörű kiállítású kötetben szereplő mesék egyedi hangvételűek, egyszerre derűsek és borongósak. A kérdéseinkre adott válaszok a szerző gyerekkorába engednek bepillantani.
Bővebben »
A fotó a Nagymamámék kertjében készült, Nagypapám rózsafája alatt, én és az öcsém vagyunk rajta. Talán négy, és hét évesek lehetünk a képen. Ez a kert a mi birodalmunk volt, mivel a szomszédban laktunk, itt töltöttük a nyári szünet nagy részét: fára másztunk, lepkékre és pókokra vadásztunk, madárfészkeket kémleltünk, a lehullott szirmokból „rózsaolajat” préseltünk,...
Bővebben »
