A Csimota Kiadó érdekes és nagyon fontos sorozatot indított el az Apával és a Puszival. A könyv minden lapja keménytáblás, ebből azt gondolhatjuk, hogy kicsiknek szánja a kiadó ezt a strapabíró kivitelt. Nyilván így is van, de azért is jó ez a megoldás, mert ezek a könyvek bizony sokszor elő lesznek véve, lapozgatva. Baranyai András… Bővebben

A külön világot alkotó írók természetesen megrajzolják világuk társadalmát is. Ezek – a fantasztikus lényeket is beszámítva – nagyon emberiek, sőt a mű születése korának jellemzőit mutatják. A Gyűrűk Urában éppúgy a jó és a gonosz küzdelme folyik, mint a megírásának idején dúló II. világháborúban, sőt nagyon sokan a gonosz gyűrűjének hatalmát az atombombával rokonítják.… Bővebben

Arnica Esterl adaptációja kifogástalanul közvetíti az ismert népmesét, melynek hőse egy egyszerű szabólegény. A történet néhány tekintetben azonban eltér a tipikus tündérmeséktől. Már a kezdés sem szokványos, elmarad a bevezető formula, és egy zsánerképpel indít az írónő: a kis szabólegény asztalkájánál dolgozik, közben édes almát eszeget. Az almára szemtelen legyek telepednek, de a legényke lecsapja… Bővebben

Aki valamennyire is járatos a mesék világában, észrevehette, hogy a meséket több kategóriába lehet sorolni. Vannak mesék, melyek a gyermek logikai készségét mozgatják meg, vannak olyanok, melyek teret engednek a gyermek szabad fantáziájának, akad olyan, mely a humorral, kedveséggel hat a kicsikre és van olyan, ami a leendő felnőttet látja már olvasójában, és igyekszik utat… Bővebben

Újra megérkezett Magyarországra Elmer, a színes, foltos elefánt meséje. Vannak mesekönyvek, amelyeket a könyvesbolt polcáról leemelve, belelapozgatás nélkül, a borító alapján egyenesen a kosárba mernék tenni, és alig várom, hogy otthon, kényelembe helyezve lapozgassam, ismerkedjem vele. Elmer ilyen. Az ELMER sorozatból egyelőre két résztjelentetett meg a szegedi Könyvmolyképző Kiadó. Meg is ragadom gyorsan az alkalmat, hogy… Bővebben

Ez a könyvsorozat négy, egymástól független, mégis egymást kiegészítő kötetből áll. Nem hagyományos meséket találunk a lapokon, melyeket a leírt szöveg felolvasásával mondunk el a gyerekeknek, hanem képpel elmesélt történetsorozatokat, melyek mindig a következő lapon folytatódnak, és a következő könyvben teljesednek ki. Egyszerre szemléltetnek folytonosságot, folyamatosságot és változást, átalakulást. Az így észrevett és megfogalmazott részletek… Bővebben

Megpróbáltunk kevéssé ismert költőket behozni a köztudatba, egy kis színt hozni az óvodások, kisiskolások verskészletébe. Ebben a szellemben születtek Szilágyi Domokos és a Lászlóffy Aladár kötetei. Az igényes, tizenévesek számára írott próza kategóriában a két Sütő András-kötetet említeném meg. Nagyon jó fogadtatásban részesültek. Sokan nem is tudták, hogy a neves író gyermekek számára is írt.… Bővebben

Benedek Elek 1888. febr. 9-i képviselőházi beszédével a magyar irodalomtörténetben először fogalmaz meg elvárásokat az alakuló magyar gyermekirodalomról. Természetesen nem egységes elvárásrendszerrel van dolgunk, csupán a képviselőházi retorika szabályai szerint rendszerezett véleménynyilvánítással, melyben a tényekkel alátámasztott helyzetismertetést a javaslatok és az elvárások egész sora követi. Benedek Elek interpellációja első dokumentuma a magyar gyermekirodalom intézményesítésének, azáltal… Bővebben