Mikor alakult a Cerkabella kiadó, és milyen célkitűzésekkel?
– Közel két éve alakult a kiadónk, majdnem családi vállalkozásként, talán az lenne a helyes, ha azt mondanám, hogy baráti vállalkozásként. Én egy egészen más területről tértem vissza régi szerelmemhez, az irodalomhoz. Az addigi munkám nagyon sok utazással járt, rengeteg időt töltöttem repülőn. Egyszer leült mellém egy anya a kisfiával. Könyvet lapozgattak. Azonnal meglepett a kötet szokatlan stílusa, modern, egyszerű, barátságos, és megnyugtató hangulata. Talán ez volt a döntő pillanat.
Nagyon sokat olvastam a gyermekeimnek, majd megküzdöttem a kihívással, hogy ők maguk is szívesen olvassanak. Sokszor nem volt könnyű választani. Nagyon sok könyv jelenik meg, túl sok is talán, de úgy éreztem, hogy a gyermekek számára írott, kortárs szépirodalmi művek számára, eredeti, igényes illusztrációkkal, lenne még hely.
Több dolgot tartunk fontosnak. Egy részt csökönyösen ragaszkodunk ahhoz, hogy a kisgyermekeknek szükségük van a versre. Persze nem csak nekik, de ők csak a szülők által tudnak hozzáférni. Megpróbáltunk kevéssé ismert költőket behozni a köztudatba, egy kis színt hozni az óvodások, kisiskolások verskészletébe. Ebben a szellemben születtek Szilágyi Domokos és a Lászlóffy Aladár kötetei. Az igényes, tizenévesek számára írott próza kategóriában a két Sütő András-kötetet említeném meg. Nagyon jó fogadtatásban részesültek. Sokan nem is tudták, hogy a neves író gyermekek számára is írt. Nemrég jelent meg Zalán Tibor kötete, a Királylányok könyve. Nem rózsaszínű, és nem csillámos. Szerintem gyönyörű. A magyar kortárs gyermekirodalom népszerűsítése egyértelműen a fő célunk. Ezzel párhuzamosan angol és finn szerzőkkel is dolgozunk, főleg a humoros, tinédzserek számára írott kisregényekre koncentrálva. Mindig nagyon örülök, ha nevetni hallom a gyermekeimet, ők tesztelik a könyveket, ilyenkor tudom, hogy rendben van, jó dolgot hoztunk létre. Főleg az éppen olvasni kezdő korosztálynál tartom fontosnak, hogy érdekes, vonzó könyvek kerüljenek a kezükbe, mert akkor tudnak rászokni az olvasásra, ráérezni a csodára, ami annyira kézenfekvő. Ezzel kapcsolatban Csíkszentmihályi Mihály pszichológus professzortól szeretnék idézni egy rövid gondolatot: „Az a fontos, hogy találjunk legalább egy sort vagy versszakot, amely énekelni kezd bennünk. Néha egyetlen szó is elég, hogy ablakot nyisson a világ egy új szeletére, hogy megváltoztassa látásmódunkat, hogy új utakat keressünk önmagunkban.”
Hogyan tud manapság érvényesülni egy kis kiadó? Milyen akadályokba ütközik? Milyen előnyöket élvez?
– A válasz egyszerű. Nehezen. A fő akadály a terjesztésben rejlik, a kiszolgáltatottság, az információ hiánya a legkellemetlenebb. És hogy előnyt is említsek, a barátságos, kreatív légkör, az, hogy oda tudunk figyelni a könyveinkre, csak azt adunk ki, amit minden szempontból vállalni tudunk.
Kik dolgoznak a kiadóban? Hogyan születik döntés a kiadásra váró könyvekről?
– Erre a kérdésre a válasz tulajdonképpen az előbbinek a folytatása. Egy maroknyi ember néha csodákra képes. Tulajdonképpen rajtuk múlik, hogy sikerült ennyi szép könyvet kiadnunk. A legtöbb magyar szerzővel személyes kapcsolatban vagyunk.
Sütő Andrásnak a Volt egyszer egy édesszájú medve című kötete a halála előtt nem sokkal jelent meg. A vele való találkozás, beszélgetés, nagyon sok erőt adott nekünk. Ő volt a távozni készülő, és bőkezűen szellemi ajándékot osztogatott. Lászlóffy Aladárt gyermekkorom óta ismerem és szeretem. Ha döntésekről beszélünk, talán az érzelmi döntés a leghelyesebb kifejezés. De mindez csak a tiszta, szép irodalom keretein belül. És amint azt említettem, a humor mindig elcsábít bennünket.
Ami a munkatársainkat illeti, Varga Tamást emelném ki, ő vezeti a tördelési, az előkészítési munkákat, nagyon jó fordító csapatunk van, és a nyomdákkal is rugalmasan, jól tudunk együtt dolgozni.
A lektorálást általában két szakértővel végeztetjük el. Persze csak miután mi is elolvastuk a szöveget. A mi alatt a család értendő, a férjem, aki rengeteg más teendője mellett mindig szívesen segít, gyermekeim, egyben a legádázabb, legszemfülesebb kritikusaink, és a szerteágazó, aktív baráti társaság, akik segítségével nagyon sok szempontból meg tudjuk vizsgálni a kiadandó művet. Nem véletlenül mondtam, hogy baráti vállalkozás. Nagyon nagy szerencsémnek tartom, hogy egy hihetetlenül nyitott, irodalmi szempontból pezsgő légkörben nőttem fel. Most ide nyúlok vissza. Meg előre.
Milyen a magyar gyermekkönyvpiac?
– Erre nagyon röviden szeretnék válaszolni: alakul. Én nagyon szeretném, hogyha újra divatba jönne az olvasás. Ha sikerülne a kortárs szerzőket kellő elismerésben részesíteni. És mi optimisták vagyunk. Dolgozunk rajta.
Az idei könyvtermésből melyik áll a kiadó szívéhez legközelebb? Miért?
– A legnehezebb kérdés. De legyen a Királylányok könyve! Nagyon jók a mesék, sok-sok belevaló királylány egy helyen. És az illusztrációk. Légiesek, varázslatosak. A kötet rafinált, időnként elő kell venni, és bele kell lapozni. Volt nekem a gimnáziumban egy fantasztikus magyartanárom: Keszeg Vilmos. Olyan tanár, akinek fájt, ha nem tudtunk szépen beszélni, fogalmazni, akinek a mosoly a bajsza alatt felért a legnagyobb elismeréssel.
Azóta a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. A tanárom lánya, Keszeg Ágnes pedig egy végtelenül tehetséges fiatal grafikusművész. Ő illusztrálta a Királylányok könyvét. Egyszóval, ahogy Szilágyi Domokos mondaná: „Lám, egymást érik a csodák”.
Milyen korosztály számára készülnek a könyvek a kiadóban? Van egy kiválasztott célcsoport?
– Nincs kiválasztott célcsoport, szép lassan minden korosztálynak szeretnénk egyre jobb könyveket a kezébe adni, a piciktől egészen a fiatal felnőttekig.
Hogyan keres a kiadó illusztrátorokat a könyveihez? Eddig kik kaptak megbízást?
– A válasz egy része kiderült. Ágnesen kívül a soproni Varga Tamás illusztrálta több kötetünket, így került szorosabb kapcsolatba a kiadónkkal, és átvette a nyomdai előkészítéssel kapcsolatos teendők egy részét, Takács Mari a honlapunkat készíti éppen, vele is szívesen dolgoznánk a jövőben, Kopacz Mária festőművésznő illusztrálta két kötetünket, ezen kívül angol és finn illusztrátorok szerepelnek a listánkon, egyik kedvencünk a finn Markus Majaluoma. A lefordítandó kötetek kiválasztásánál mindig nagyon fontos szempont a minőségi illusztráció. Amúgy pedig folyamatosan új utakat keresünk, ha egy könyvhöz illusztrátort keresünk, először mindenki szóba jöhet, majd ráhangolódunk, kiválasztjuk a szerintünk a szöveghez illő stílust, konzultálunk a szerzővel, és előbb-utóbb kialakul. Szerencsére sok jó illusztrátor van, sokan vannak a várólistánkon, akikkel szívesen dolgoznánk a jövőben.
Mit lehet tudni a jövő évi tervekről?
– Folytatni fogjuk az elkezdett sorozatokat, újabb verseskötet megjelentetését tervezzük, egy Sütő-meglepetéssel is készülünk, most gondoljuk ki a formáját, ezen kívül a finn sorozatokat is tovább visszük, valamint egy újabb Jeremy Strong-kötet fog megjelenni, ezúttal nagyobb gyerekek számára. A fő meglepetés A palacsintás király lesz, Békés Rozi illusztrációival.
Év végére az Angelina Balerina sorozatunkban egy látványos, zenés könyv fog megjelenni. 2008-ban két tv-csatornán is látható lesz az egérbalerinás rajzfilmsorozat, amit mellesleg egy magyar csapat alkotott meg. Reméljük, hogy sok gyerekhez fognak eljutni a táncoló egérkék.
Bízunk benne, hogy a jövő év végén is elmondhatjuk, hogy: Lám, egymást érik a csodák!