Egy remek estét töltöttünk az Anno Meseboltban. A Királyfi születik bemutatóján Boldizsár Ildikót és Szegedi Katalint Szigethy Kata, a Naphegy kiadó alapítója, tulajdonosa kérdezte.

Egy meglepetéssel – amely Boldizsár Ildikó számára is meglepetés volt – kezdődött az este: Veres Andrást (színész, rendező, bábos) kérte fel az est háziasszonya, Szigethy Katalin arra, hogy olvasson fel a Királyfi születik című mesekönyvből, amelynek bemutatójára számosan összegyűltünk az apró könyvesboltban. Máris egy titok tudói lehettünk: kiderült, hogy András a királyfi egyik ihletője is egyben. Ő játszotta a királyfit az Amália című nagysikerű, Üveghegy díjjal is jutalmazott előadásban, amely Boldizsár Ildikó Boszorkányos mesék című könyve alapján készült.

A Királylány születik – amely szintén díjakat nyert, és a közönség, a „királylányok” is nagyon megszerették – már több mint két éve megjelent. Az alkotók, a kiadó elmondta, hogy mindenképpen szerették volna elkerülni, hogy egy kötelező, sokak által követelt, elvárt folytatást, sablonos második kötetet adjanak az olvasók kezébe. Hogy sikerült megoldani, hogy egy önálló, ihletett szöveg, könyv szülessen a fiúk számára is? A királylányt újszülött csecsemőnek ismerjük meg, akit hét égi királylány indít útnak az életbe áldásaival. A királyfi már szinte férfi, kérdez, keres, utána jár a nagy titkoknak. Felröppent egy pletyka, hogy Ildikó először égi paripákban gondolkodott – de ezt hamar sikerült cáfolni, hisz egy kezdő mesekutató is tudja, hogy táltos paripából egy van, egy jut mindenkinek. A Királyfi születik más lett, mást tanít, mint a királylányok könyve. Hiszen más minőségek határozzák meg a sikeres férfit, mint a sikeres, boldog nőt. Régóta foglalkoztatta Ildikót, hogy miért képesek annyit küzdeni a királyfiak a királylányért, akiről egyébként csak annyit tudhatunk meg, hogy világszép, hiszen annyira szűkszavúak a mesék. Utána akart járni, hogy mi a titok. Egy küzdelmes, három évig tartó utat már a Királylány születik írásakor végigjárt: áttanulmányozta azokat a meséket, amelyeknek női főszereplője van, s látta, hogy minden mese más minőséggel gazdagítja, bontja ki a világszép jelzőt… Újabb három év telt el a mesék kutatásával, amikor az útnak induló királyfiak jellemzőit, tulajdonságait próbálta összegyűjteni. S jöttek sorban a kérdések, Ildikóhoz, Katához…

Miért ez a tíz madár került a könyvbe? A holló volt az alap. A holló motívuma már a királylányok könyvében is megjelent. Azok a jó modern, kortárs mesék, amelyek visszanyúlnak a mítoszokhoz, tiszteletben tartják, segítségül hívják a mítoszokban megjelenő rendet. A skandináv mitológiában talált rá Odin alakjára, aki mindig járja a világot, hogy mindent megismerjen és megtanuljon. Amikor Odin belenézett a Bölcsesség Kútjába, elveszítette a fél szemét, nagy árat fizetett a tudásért. Odin állandó kísérője volt két farkas, és két holló, Hugin és Munin, azaz gondolat és emlékezet. A Királyfi is tudást keres, titkokat kutat, s kísérői lettek Gondolkodó és Emlékező. Hogy miért épp ez a tíz madár tanítja a királyfit? Magyarországon körülbelül 3000 madárfaj él, ebből Ildikó 100-at ismer, de kilencről igazán sokat tud, s ezek a madarak mutatták meg neki az utat a királyfi szívéhez. Hogy melyik a kedvenc madara? A vörösbegy, a szív madara.

Hogyan születtek a képek? Kata sokat várt arra, hogy megszülessen benne is a világ, a képi világ, amely hűen kíséri, gazdagítja a szöveget. Nem akart madárhatározót, ezért sokat kellett várni az ihletre – amely végül megérkezett a Vándormadarak című film segítségével, amely Ildikó kedvenc filmje, s ő maga adta Kata kezébe. Kiderült, hogy Kata is vörösbegyet kedveli legjobban. Persze magányos út az alkotás, nem is szoktak közben beszélgetni… Katának a két holló a két szülőt jelenti meg, az anya az Emlékező, piros zsinórral a nyakán, az apa pedig  Gondolkodó, őt kék szalaggal különböztette meg.

Közben az is kiderült, hogy Veres András kedvence a sarlós fecske, de mégis az albatrosszal, a madarak királlyal való párbeszédet olvassa fel nekünk…

Elérkeztünk aztán a legfontosabb kérdéshez, hogy mégis mi az, amit csak a királyfi tud, és egyik bölcs madár sem? Csak ő tud a titkok után kutatni, a létezés titkát kutatni.

Nem félt-e Ildikó attól, hogy nem trendi a női, férfi szerepek, minőségek közötti különbség firtatása, hangsúlyozása? Igen, voltak, vannak ilyen hangok, de az én dolgom a mesékben rejtőző bölcsességet kutatni, feltárni és átadni ezt a tudást. Sikeres ez a tudás, életek rendeződnek, gazdagodnak ezek által. Vannak dolgok, amelyeket anyaként át kellett adnom a gyermekeimnek – olyan tudást, olyan útravaló, amit nem lehet, csak úgy elmondani egy születésnapon, de még karácsonykor sem, amikor nyitottabbak vagyunk az éteri üzenetekre… Azért is, illetve elsősorban azért írtam meg ezeket a könyveket, mert útravalót kellett adnom a saját gyermekeimnek. S amikor már megszületett a két szöveg, akkor már könnyű szívvel, örömmel osztottam meg nagyobb közönséggel is.

Titkok tudói lettünk, aztán ettünk, ittunk, beszélgettünk, jól mulattunk… aki nem hiszi, járjon utána!

Schneider Gabriella