A leghíresebb huszadik századi holland írót, az 1911. május 20-án született Annie M.G. Schmidtet életében „Hollandia valódi királynőjeként” tisztelték eredetisége, széles látóköre és kiapadhatatlan humora miatt. Népszerűségét rádió-és tv-sorozatainak, színdarabjainak és musicaljeinek köszönheti, de számos könyvét is megfilmesítették. Hollandiában ma is rajonganak érte: évről évre egy héten át tartó rendezvénysorozattal ünneplik születésnapját, és a róla elnevezett zenei díj is rangos elismerésnek számít. Minden holland tud legalább egy-két sort idézni valamelyik dalából vagy verséből, gyermekkönyvei pedig nemzeti intézménnyé váltak a tulipánok hazájában.
Mielőtt első kötete – verseivel – huszonnyolc éves korában megjelent, könyvtárosként dolgozott. Gyerekeknek szóló első művét 1958-ban adták ki, amely rögtön elnyerte az év gyerekkönyve címet. A díjak ezután elhalmozták egész pályafutását. Világszerte megjelent műveiért többek közt elnyerte a legrangosabb holland és osztrák elismeréseket. Ő az első író Hollandiában, aki – 1965-ben – gyerekirodalmi munkásságáért kapott magas állami kitüntetést. 1988-ban pedig a gyerekirodalmi Nobel-díjként számon tartott svéd Hans Christian Andersen-díj koronázta meg életművét, melyet a zsűri ironikus, szellemes kritikai hangneméért, szórakoztató, világos, lázadó és egyszerű stílusáért ítélt oda neki.
Születésnapjának századik évfordulóján Hollandia szerte Annie M. G. Schmidt kerül középpontba a könyvesboltokban, könyvtárakban, iskolákban és óvodákban. Az egész éves ünnepségsorozat mellett számos művét adják ki a jubileum alkalmából. A hágai Irodalmi Múzeumban február óta látogatható egy, az életéről szóló kiállítás, és a hírek szerint Schmidt hamarosan helyet kap Hollandia 1100 éves történetének meghatározó írói között az irodalmi Panteonban.
Macskák a Kolibriben
„Az Animus kiadó Andersen-díjas írók című könyvsorozatában adta ki a Macskák társaságát 2001-ben – mondja Novák János, a Kolibri igazgatója. – Először esténként a lányaimnak olvastam fel a történetet, napról napra nagy izgalommal várva a folytatást.”
Az 1970-ben (Minoes címmel) megjelent regény Annie M. G. Schmidt kedvencei közé tartozott, melyért 1971-ben a Silver Slate Pencil-díjat is elnyerte. Több mint tucatnyi nyelvre fordították le, valamint filmet forgattak belőle – amit a Magyar Televízió is sugárzott. Főszereplője, Minna titokzatos körülmények között macskából lánnyá változik. Éppen jókor, mert azzal a különleges képességével, hogy ért a macskák nyelvén, megmenti Tibbét, a félénk, emberkerülő újságírót attól, hogy kirúgják a helyi újság szerkesztőségéből. A macskák által szállított hírek nemcsak a fiatalembert, de a kisvárost is megmentik a környezetszennyező parfümgyáros mesterkedésétől.
„A történet, melyben Minna és Tibbe a macskák segítségével diadalmaskodik a kisváros nagy tekintélyű gyártulajdonosán, Illamat úron, különleges lehetőséget kínált, hogy kihasználjuk színházunk művészeinek egyedülálló adottságait. Színpadunkon a bábok, Orosz Klaudia egyéni karakterű macskafigurái, avatott művészeink kezében kelnek életre, s együtt szerepelnek az „élő”, táncoló, éneklő színészekkel – meséli Novák, aki az előadást is rendezte. – A bábos és élőszínházi elemek egyenrangúan fontosak játékunkban. Azzal, hogy sok esetben ugyanaz a színész bábokkal és élő szerepekben szerepelhet, megnyitotta a lehetőség a számunkra, hogy a mesét eredeti gazdagságában, fordulatosan és hitelesen állítsuk színpadra. A színrevitelekor persze hasonló kihívásokkal kellett megküzdenünk, mint a filmeseknek: a szereplőket, helyszíneket és jeleneteket úgy kellett megeleveníteni, hogy a szobabelsők, háztetei helyszínek és utcai jelenetek filmszerű vágásokkal, gyors egymásutánban követhessék egymást. A színpadképpel, az Orosz Klaudia tervezte forgatható szobával, színpad fölé kanyarodó fával, az elhagyott utánfutóval, a háztetők mozgatásával – melyek paravánként is szolgálnak – kicsi színpadunkon elő tudjuk varázsolni az összes helyszínt. Fábri Péter dramatizálása, csengő-bongó dal szövegei pergő jelenetekben mesélik el színpadunkon a népszerű regényt. Úgy látszik, ötleteinket ugyanúgy megszerették nézőink, mint olvasói a világszerte ünnepelt regényt. A hatvanas éveket idéző jelmezek, a táncok, az élő rock-zenekarral kísért dalok az életre kelt macska-bábok és az emlékezetes színészi alakítások Minna, Tibbe és a városka valamennyi lakója, családi-színházi élménnyé avatták színházunkban a Macskák társaságát. A majdnem harminc előadást kínáló, folyamatosan megújuló repertoárunkban, az elmúlt öt év egyik fontos sikerdarabja volt ez az előadásunk!”
Forrás: www.kolibriszinhaz.hu