Szokács Eszter úgy mesél újra tíz bibliai alaptörténetet, hogy érintetlenül hagyja azok szüzséjét, a mesélő stílusa viszont egyéni karaktert ad a jól ismert történeteknek. Egy újramesélés új nézőpontot adhat, és talán felrázhatja lankadó figyelmünket, amikor rávilágít egy-egy korábban észre sem vett apró momentumra. Így válik a mesélés közös játékká, a hagyományos történet mozaikdarabkáit felnőtt és gyermek közösen illeszti össze egésszé.Az Ádám világgá megy szerzője bátran sző mesei elemeket a valóságos(nak hitt) történetekbe, ezzel maivá, élővé formálja azokat. A hangsúly az alapanyaghoz hasonlóan Isten és ember, ember és ember kapcsolatán van, ugyanakkor az olvasó és a történetek közötti időbeni távolság – köszönhetően az apró módosításoknak – jelentősen lecsökken.
Szántói Krisztiánnak sikerült, realista képei a szöveg életörömét sikeresen viszik át a könyv képi világába. (P. Z.)