Búcsú

Bohony Beatrix nem titkos naplója
2015. szeptember 6.

Nem így terveztem ezt a hetet. Amikor Csilla felkért a naplóírásra, hajszálnyit több izgalom ígérkezett erre az időszakra. Találkozó egy könyvkiadóval, Kamorka boltmegnyitó (amit sikerült elbénáznom azzal, hogy képtelen vagyok együttműködni az új operációs rendszerrel a telefonomon), iskolakezdés és Etyek. Ez utóbbi ma még összejöhetett volna, de most én dőltem ki. Fáj a torkom. :-/

Egyetlen dolog miatt nem bánom, hogy egy nagyon átlagos hetet sikerült bemutatnom: gondolom, jó, ha tudjátok, hogy ez nálunk is ilyen. Emlékszem amikor munkatársakat kerestünk, milyen sokan jelentkeztek olyanok, akiknek a mesevilágunk tetszett. Nagyon meglepődtek, hogy itt is dolgozni kell. Heteken belül megunták és továbbálltak.

Persze mi titokban dolgozunk hétvégén is. 🙂 Nem tudunk abbahagyni semmit, amíg nincs kész. A webtervezés állati izgalmas, minden alkalommal új lehetőségek várnak és mindig új dologkat kell tanulnunk. Az első weboldalunk megalkotásakor még iPad sem volt. Most pedig…. ilyen szavakat kell értelmezni mint pl.: loopolható anim gif, meg SVG formátum továbbá swipe. 😀

Ma kirándultunk… Hazafelé, talákoztunk egy tizenegy hónapos vizslával. Ismét bebizonyosodott, hogy a vizslák közt van egy rejtett csatorna: azonnal megértik egymást. Danát még nem láttam más típusú kutyával úgy tombolni, mint vizslával. Dana a tartalék energiáit is felhasználta, úgy kellett hazavonszolni. A délután további része csendben(!) stand by üzemmódban telt. Bojka leckét írt, én pedig a nyaralás kincseit próbáltam konzerválni olyasféle állapotban, ami elfogadhatóan dekoratív és mérsékelten porfogó. (Kép mellékelve) Aztán leragadtam a könyvnél. Minden nyaralásunkról készítek egy néhányszáz oldalas megemlékezést. Fotóalbum helyett. Ez most nagyon szép lett, alig tudtam elengedni. Azon gondolkodtam, hogy hogyan lehet ennyire másképpen élni ott, mint itthon? Hogyan tudunk kisimulni, ellazulni ott és itt miért nem megy? Vagy ez így van egyensúlyban? Talán nem lenne olyan jó ott, ha nem fáradnánk el ennyire itt? Fura. A mosoda-kifőzde funkciót félretettem, ami a hétvégéből maradt, azt társasozással és ezzel a könyvvel töltöttük. Holnap újra munka.

Köszönöm, hogy egy héten keresztül követtétek az eseményeket, szép napsütéses őszt kívánok mindenkinek! 🙂