Dr. Velkey György a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója beszél a Kórház és az alapítványa által kitűzött 2014-es célról, az anyaotthon felépítéséről.
VGY: A Bethesda Kórház Alapítványt a kilencvenes évek elején hoztuk létre. Az Alapítvány működése óriási segítséget jelent egy-egy felújítás, vagy műszerbeszerzés megvalósításánál. A legfontosabb talán mégis az, hogy mind e mögött igen sok jó szándékú ember áll, akiknek a támogatásáért nagyon hálásak vagyunk! Ebben az évben van egy kiemelkedő tervünk: egy anyaotthont szeretnénk létrehozni olyan nehéz helyzetben lévő szülőknek, akiknek a gyermekei huzamosabb ideig – akár hónapokig – fekszenek nálunk.
Köze van ennek az Önök kórházában működő országos égéscentrumhoz?
VGY: Igen. Az égésközpontba az ország bármely településéről érkeznek égési sérülést szenvedett gyermekek, szüleikkel együtt. Ez az osztály 2002 óta működik a Bethesdában. Először úgymond „befogadtuk” ezt a gyógyító tevékenységet, bár még nem volt kötelezően ellátandó feladatunk, majd országos központtá váltunk, amely az egész Magyarország területéről folyamatosan fogadja a súlyosan égett gyermekeket. Az égés intenzív osztályunkon kezelt gyermekek hetekig, sőt sok esetben hónapokig kórházi ellátásra szorulnak. Az országos központban évente átlagosan 300 gyermek fekszik, közülük 70 az intenzív részlegre kerül felvételre.
Miért fontos az anyaotthon felépítése?
VGY: Egy gyermek gyógyulását nagyban segíti, ha szülei a közelében vannak. Mi orvosok és ápolók mindent megteszünk, amit tudunk, de az édesanyák és édesapák is nagyon fontos szereplői a gyógyulási folyamatnak. Jelenleg sajnos csak annyit tudunk biztosítani, hogy a szülők a kórtermekben ülhetnek a gyermekeik mellett. Éjszakai szállásra, pihenésre nem tudunk helyet kínálni. Pedig ha az édesanyák megfelelően kipihent állapotban vannak a gyógyuló gyermek mellett, a gyógyulási folyamat nem csak elviselhetőbb lesz, hanem még le is rövidülhet. Ha a sérült gyermek hetekig, esetleg hónapokig kórházban kell, hogy maradjon, és a szülők több száz kilométerre laknak, időben és anyagilag is nagyon megterhelő még az esetenkénti látogatás is a baleset miatt egyébként is többnyire önváddal küzdő szülőknek. A család fizikai és lelki terhei épp akkor válhatnak emiatt elviselhetetlenekké, amikor a veszélyben levő kicsit kellene minden energiával gondozniuk és felé biztonságot és szeretetet sugározniuk. Mind ezekért szeretnénk segíteni ezeken a családokon, ezért kezdtünk bele az anyaotthon létrehozásába
Mit tudhatunk az anyaotthon terveiről?
VGY: Az épületet, mely régen diakonissza házként funkcionált, a református egyháztól kaptuk használatra. A kórház közvetlen szomszédságában helyezkedik el, ezzel is biztosítva a szülő-gyermek közelséget. Nyolc különálló helyiséget tudunk létrehozni, ahol nemcsak az anyák ágyát helyezhetjük el, hanem családok fogadására is alkalmas szobákat alakítunk ki. A komplett felújítási költség várhatóan 40 millió forintot tesz ki.
Vannak már az ügynek támogatói, akikre a kórház számíthat?
VGY: Igen. Több magánadományozó mellett a társadalmi élet különböző közszereplői is felfigyeltek a tervünkre és mellénk álltak. Szeretném megemlíteni az egyik leglelkesebb segítőnket, Kováts Adél színművésznőt. Ő, mint édesanya is jól ismer bennünket, mert gyermeke nálunk gyógyult. Jaksa Petra, egy fiatal tűzoltóhölgy, illetve az önkéntes tűzoltók is népszerűsítik az ügyünket. De olyan nagyvállalatokat is megemlíthetek, mint az SCA, amely a kórházban termékeivel támogatja a nálunk megforduló családokat.
Végül: mikorra tervezik az épület átadását?
VGY: Amikor a szükséges pénz összejön, akkor néhány hónap alatt szeretnénk befejezni a beruházást. Mivel elsősorban az 1%-os támogatásokra számítunk, amit májusig kell felajánlani és október körül érhet el bennünket a pénz, ha minden jól alakul, egy év múlva, jövő tavasszal már az édesanyák és édesapák rendelkezésére is állhat a felújított épületünk.
Beszélgetés Jaksa Petrával
Interjúalanyom Jaksa Petra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi szakának végzős hallgatója. Kedves Petra, megosztanád velünk mi a szakdolgozatod témája?
JP: Szakdolgozatom témája a tűzoltóság és az egészségügy összehangolásának kérdése Magyarországon. Egy nyugat-európai illetve egy amerikai példát is bemutatok, valamint a Fábiánsebestyénen működő mentési központot is, ahol tűzoltókkal együtt vonul egy mentőautó is. A tűzoltók képesítésük szerint egyben elsősegélynyújtók is, ezért a katasztrófavédelem, a tűzoltóság és az egészségügy összehangolva működik nálunk. Célom, hogy ez az együttműködés országos szinten megvalósuljon.
Hogyan keveredtél erre a szakterületre? Miniszteri rendelet szerint nő nem lehet tűzoltó, a 20-30 kg-os menetfelszerelési súly miatt, ami egy-egy mentési akcióhoz, tűzoltáshoz szükséges ruházat és védőfelszerelés tömege. Ugyanakkor úgy tudom, hogy ennek ellenére mégis megnyertél egy tűzoltóknak kiírt versenyt.
Hivatásos kötelékben hölgy nem teljesíthet szolgálatot, mint elsődleges beavatkozó vagy tűzoltó, viszont önkéntesként nő is vonulhat. Ennek kapcsán volt egy lépcsőfutó verseny a Semmelweis Egyetem Orvostudományi Karának a Nagyvárad téri épületében. 23 emeletet kellett megmászni teljes menetfelszerelésben, illetve légzőkészülékben. Mely valóban 30 kg és ami még nehezítette a futást, hogy használni is kellet a légzőkészüléket.
Úgy tudom, hogy ezüstérmes lettél.
Igen, ott második helyezést értem el. Magyarországon két ilyen típusú megmérettetést tartanak: az egyik ez a lépcsőfutó verseny volt, a másikat pedig tavaly májusban rendezték, ez a TFA a legerősebb tűzoltók versenye, ahol viszont az első helyezést értem el.
Gratulálok! Ezekkel az eredményekkel sem lehetsz hivatásos tűzoltó?
Hivatásos tűzoltó a hatályos jogszabályok szerint nem. Katasztrófavédelmi szakember lehetek, hatósági osztályon tevékenykedhetek.
Mit jelet az, hogy valaki önkéntes tűzoltó? Fábiánsebestyénen egy egyedülálló modell szerint dolgoztok, bemutatnád, kérlek pár szóban?
Önkéntesként az egyetem mellett hétvégenként szoktam ügyeletet vállalni. A mentési központban 24 órás ügyelet van, és 12 órás váltásokban 1 fő teljesít szolgálatot. Innen az irányítják a háziorvosi szolgálatot, a tűzoltóságot, a rendőrséget, a mezőőrséget és a polgárőrséget. Önkéntes tűzoltóként bármely káresemény kapcsán hívhatnak, amikor riasztható vagyok. Mezőőrként pedig éjszakánként kül- és belterületen rendészeti feladatellátással foglalkozunk, fegyveres rendvédelmi szervként. A bűnmegelőzés, bűnüldözés a feladatunk a Rendőrséggel karöltve. Valamint kutató-mentéssel is foglalkozunk.
Hogy kerültél erre a szakterületre? Már gyerekként is erről álmodtál?
Igen, gyerekkori élményeken alapul a választásom. Először elsősegélynyújtással kezdtem foglalkozni, majd erre ráépülve jött a katasztrófavédelem. Versenyeztünk az általános iskolában, és ekkor döntöttem el, hogy én katasztrófavédő és tűzoltó leszek. Utána kaptam lehetőséget a falu mentési központjában, így kerülhettem közelebb ezekhez a szakterületekhez.
Milyen életpályát tervezel? Nőként hogyan lehet ezt összeegyeztetni ezt a munkát a civil élettel?
Ez a munka inkább hivatásnak mondható, hiszen itt nincsen 8 órás munkaidő. Ha letelt a 12 óra és utána riasztanak, akkor is menni kell. Most még egyenlőre belefér az életembe, aztán a továbbiakban majd meglátjuk, a katasztrófavédelmi munka mellett hogyan tudok majd helytállni.
A Bethesda Kórházban 2002 óta működik az égéscentrum, ahova az ország egész területéről érkeznek égési sérült gyermekek. A kórházban felismerték, hogy gyermekek gyógyulását elősegíti, illetve felgyorsítja a szülők jelenléte, ezért szeretnének kialakítani egy Anyaotthont a vidéki gyerekek szüleinek. Miért csatlakoztál a kampányhoz?
Mint tűzoltónak, az emberi élet védelme a feladatom, és misszióm, hogy megóvjuk az embereket az elkerülhető balesetektől. Számomra ebben az ügyben is első és legfontosabb a megelőzés. Hogy a gyerekeket, illetve szüleiket felkészítsük arra, hogy a baleseteket hogyan tudják megelőzni. Ezért is örültem ennek a felkérésnek, hogy mint tűzoltó, fiatal nő, leendő anya részt vehetek részt a programban.
Tapasztalataitok szerint, mik azok a helyzetek, amikre fokozottan oda kell figyelni?
Fel kell készíteni a családokat a leggyakrabban előforduló balesetek megelőzésére és ellátására.
Gondolok itt ilyenekre, hogy ha meggyullad az olaj a tűzhelyen, akkor nem vízzel locsoljuk le, hanem rátesszük a fedőt és elalszik. Nemrégiben láttam egy nagyon kedves filmet, ahol felgyulladt a kávéfőző, a 4 éves gyerekek odaszaladtak, előbb kihúzták a konnektorból és csak utána oltották el. Fel lehet és kell készíteni a felnőtteket és a gyerekeket is a hasonló problémák kezelésére.
Mik a leggyakrabban előforduló háztartási balesetek? A TV-ben hallhatjuk, hogy felgyulladt a ház, CO mérgezés történt. Mik szoktak még előfordulni?
A gyerek például magára rántja a forró vizet. Ilyenekkel nap, mint nap találkozunk, ezek a legfontosabbak az elsősegélynyújtás szempontjából.
Gyerekeket nehezebb menteni, mint felnőtteket?
Nekem szerencsém van, hála Istennek balesetből még nem mentettem gyermekek, de mint elsősegélynyújtó már voltam gyerekeknél. Őket menteni pszichés szempontból sokkal megterhelőbb.
Volt olyan mentésed, amire nagyon büszke vagy, hogy ott voltál?
Igen. A mi autónk is részese volt a balesetnek. Azonnal elkezdtem a mentést a másik autóból, valamint könnyebben sérült édesanyámnak is segítettem. A helyszínre érkező kollégák nem értették, hogyan kerültem oda. Végül, mikor említettem, hogy én is az autóban ültem és az oldalamat kicsit meghúzta a biztonsági öv, azonnal a mentőbe parancsoltak, hogy ellátnak.
Az Anyaotthon ügye kapcsán nemrég ellátogattál a Bethesda Kórházban működő égéscentrumba. Milyen benyomásaid voltak?
Nagyon pozitívak, nem a szokásos rideg kórházi hangulat fogadott. A szakszerű ellátás mellett tudom, hogy a szülők jelenléte is hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek a fájdalmas sérülések és kezelések ellenére is mosolygósak, vidámak voltak. Ezért is fontos, hogy minél előbb megépüljön az anyaotthon, és a messziről érkező gyerekeknek se kelljen nélkülözniük a család közelségét.
Mit javasolnál az édesanyáknak, hogyan építsék bele a nevelésbe a megelőzést illetve az elsősegélynyújtást?
Én majd édesanyaként biztosan a megelőzésre fogom helyezni a hangsúlyt. Fontos például bedugaszolni a konnektort, elkerülni, hogy magára rántson bármit is. A kicsit nagyobb gyerekeknek pedig már meg lehet tanítani, hogy mit kell tenni, ha bekövetkezik egy baleset. Hogyan oltson el egy tüzet, vagy hogyan kössön be egy sebet például.
Még a mai modern világban sem megszokott, hogy egy nő ezen a területen tevékenykedjen. Milyen felelősséged van ilyen téren? Példamutatás, a nők biztatása, hogy nyugodtan válasszanak különleges hivatást?
Nem vagyok azért annyira különleges, mindenkinek van hobbija nekem ez, ha mondhatjuk így. Szeretem a kihívásokat, az olyan helyzeteket ahol megmutathatom, hogy nőként is maximálisan helyt tudok állni.
Felelősségünk természetesen van még akár egy káresemény kapcsán is, viszont úgy gondolom, hogy fiatalok vagyunk ahhoz, hogy túlzottan tragikusan vegyünk bizonyos helyzeteket
A hivatásod kapcsán másként látod a világot, mint egy átlagos ember? Egy helyiségbe belépve rögtön automatikusan felméred a veszélyforrásokat?
Ez szokássá válik. Már gyerekként osztálykirándulásokra is egy kisebb méretű elsősegély dobozzal indultam el, soha nem lehet tudni alapon. Édesanyám szokta emlegetni, hogy bárhova megyünk, az első dolgom, hogy keresem a tűzoltó készüléket. Milyen magasan van, hogyan van feltüntetve, érvényes-e még. Gyerekkorom óta tart ez a „szerelem”. Talán már rögzültek olyan szokásaim, amiket észre sem veszek, és már túlzásnak tekinthetőek.
A Bethesda Kórház Alapítvány 1%-os kampányával a nőket és édesanyákat szólítjuk meg elsődlegesen. Kovács Adél, Dr. Bene Ruzsena főorvos asszony, Sándor Judit SCA termékmenedzser mellett miért csatlakoztál a programhoz? Számodra miért fontos ez a kampány?
Nagyon fontos ez a kampány mindegyikőnknek. Rajtam kívül a többiek már anyukák, így a saját bőrükön tapasztalták mennyire fontos, hogy a gyermekek a legjobbat kapják egy ilyen szituációban. Én viszont látom a dolgok másik oldalát is, hogy milyen, amikor sérül valaki, akár felnőtt vagy gyermek. Fontos a megelőzés, és a kampányban való részvétellel tudok segíteni olyan gyerekeknek is, akiknek máshogy nem tudnék.
Mik a tapasztalataid a kórházzal való együttműködéssel? Tudtommal eleinte izgalommal vegyes várakozással tekintettél a kampány elé.
Eleinte izgultam, nem tudtam, hogy mi vár rám, mert még nem vettem részt hasonló projektben, de nagyon pozitív benyomások értek. Mindenki nagyon kedves volt és segítettek abban, hogy a feladataimat a lehető legjobban végezzem. Például, hogy megírjak egy szöveget és meg tudjak szólalni mások előtt. Én azelőtt ilyet még nem próbáltam. Teljesen más, hogy valaki kimegy és eloltja a tüzet, vagy ellát egy sérültet, mint nyilvánosság előtt képviselni valamit.
Neked ugye még nincs felajánlható 1 %-od?
Nekem még nincs munkám, megbízási szerződéssel vagyok, ami még nem minősül munkaviszonynak. Viszont felhívom a figyelmét a kampányra olyan ismerőseimnek, akik felajánlhatják adójuk 1%-át. Így is lehet segíteni.
Hallottál korábban ilyen anyaotthonról? Szerinted mért szükséges a létrehozása?
Nem hallottam még, viszont van személyes tapasztalatom. Gyerekként asztmás voltam, ezért sok időt töltöttem kórházban, édesanyám vagy édesapám egy kisszéken ült mellettem és fogta a kezem. Fontos volt, hogy velem voltak és támogattak. Viszont, ha egy szülő kimerült, nem tud annyi energiát adni a beteg gyermeknek. Ezért fontos az Anyaotthon létrehozása.
Az anyaotthon kialakításához kb. 40 millió Forintra van szükség. Jótékonysági vásárlással összekötött termékpromócióval indult a gyűjtés, mellyel 3 millió forintot sikerült összeszedni. Az akcióhoz a nagyobb vállalatokon kívül több önkéntes tűzoltó hölgy is csatlakozott. Mik a visszajelzések?
Pont egy osztálytársam mondta, hogy milyen pozitív, hogy ilyenben részt vehetünk, hiszen nem csak az a segítség, ha a két kezünkkel teszünk valamit, hanem ez is. Mikor az arcunkat, vagy a nevünket adjuk egy olyan célért, ami nagyon fontos.
Otthon először óvtak, soha nem lehet tudni, miben vesz rész az ember. Utólag viszont mindenki visszajelzése nagyon pozitív volt, látták a tv-ben és mindenki mondta, hogy milyen profi és hasznos kezdeményezés.
A kampány év végéig tart még, számos rendezvényen hívjátok fel a figyelmet az Anyaotthon ügyére. Milyen üzeneteket szeretnél Te személyesen átadni, elmondani?
Az én üzenetem, hogy vigyázzunk magunkra, segítsünk a gyerekeknek a gyógyulásban. Óvjuk őket azoktól a helyzetekről, amiknek nem kell bekövetkezniük, mert kis odafigyeléssel sok balesetet meg lehet előzni. Mint leendő anyukának, magamnak is ezt üzenném.
Kováts Adél színművésznő idén a Bethesda Gyermekkórház ügye mellett kampányol
Adél, a Bethesda Gyermekkórház jószolgálati nagykövete vagy és idén egy anyaotthon felépítésére gyűjtötök. Miről szól ez a szerepvállalás? Gyakran szoktál hasonló ügyek mellé állni?
Ha felkérnek és azonosulni tudok az üggyel, akkor szívesen állok mellé. Az is igaz, hogy volt olyan 1 %-os gyűjtés, amire idén nemet kellett mondanom. Nem lenne hiteles ez esetben két helyre letenni a voksomat.
Egy népszerű ember részvétele a társadalmi felelősségvállalásban mintát mutat a többi ember számára. Örülök, ha ilyen irányban tudom az ismertségemet kamatoztatni. De az is igaz, hogy mindenki a maga szintjén tehet azért, hogy más embereknek segítsen. Az anyaotthon létrejötte több szempontból is nagyon fontos a számomra. Ennek a projektnek konkrétan látszik a vége. Az emberek nem egy feneketlen kalapba dobják a pénzüket, hanem remélhetőleg jövő májusra teljes pompájában fog működni az épület. Ez jó dolog.
Természetesen motiválnak a személyes élményeim, hiszen tudom milyen az, amikor egy gyermek hosszú távon tartózkodik kórházban. Nekünk 7 hónap volt a kórházi időszak az élet indulásakor a lányommal. Rövidtávon sem jó, de hosszú távon ez együtt jár az egész család hospitalizálódásával. Ilyen helyzetben nagyon nehéz fenntartani azt a harmóniát, ami egy egészséges családban van. A legfontosabb, hogy egy anyának a gyereke mellett van a helye, főleg akkor, amikor nehéz helyzet adódik.
A mostani projektben az anyaotthon létrehozása a cél. Azok a családok, akik nagyon távoli helyekről kerülnek a kórházba, nagy szükségét látnák ennek. Egy gyermek gyógyulása nem csak orvosi kérdés. Elengedhetetlen, hogy az édesanya is ott legyen, mint lelki támasz, segítő, gyógyító társként. Az anya a gyógyító team része. Manapság nagyobb elfogadás van ezzel kapcsolatban. 14 éve, én személyesen kemény dolgokon mentem át. Sok esetben meg kellett harcolnom azért, hogy a puszta jelenlétemet elfogadják. Nagyon sokat tud segíteni, ha az anya egész nap a gyermeke mellett lehet.
Az anyaotthon azért nagyon jó dolog, mert az együtt, ugyanakkor mégis külön egysége valósul meg. A baba-mama szoba is egy lehetőség, de az anya bizony amortizálódhat a kialvatlanságtól. A kórház nem szálloda. Munkahely, ahol gyógyítás folyik. 24 órás „szolgálatban” az anya számára valósággal lehetetlenné válik a pihenés. Mindenki nyer azzal, ha az édesanyák jó helyen tudva a gyermeküket, akár nap közben is le tudnak pihenni. A kezelések alatt, vagy ha alszik a gyermek, úgysem tudnak segíteni.
Ha jól tudom, te voltál az Égéscentrumban, és láttad a gyerekeket. Mi a személyes tapasztalatod?
Az Égéscentrumról azt kell tudni, hogy országos intézmény. Itt minden feltétel adott, hogy a súlyos égéssérült gyerekeket a legjobban ellássák. A benyomásom pedig ugyanaz, mint az összes többi osztályon, ahol mi érintettek voltunk. A Bethesda családcentrikus kórház. Ez a szemlélet áramlik az orvosokból és nővérekből, a gyermekek és szülők felé. Valahogy mindig azt éreztem, hogy az elhivatottságukat jól jellemzi a szlogenjük: „Jutalmam, hogy tehetem.” A magyar egészségügy helyzetét ismerve, ennek a mottónak eleget tenni minden pillanatban bizony nem könnyű. Persze mindenki, akinek hivatása van, nyílván úgy érzi, hogy boldogság, hogy azt teheti. Én is így érzem ezt a saját szakmámban.
A Bethesda Kórház Alapítvány idei 1% gyűjtésének célja az anyaotthon felépítése. Az SZJA 1% felajánlásához adószámuk: 180 425 39 – 1 – 42