Ezen a fényképen még egyéves sem vagyok, nem is emlékszem az egészre. De a szüleim ekkor vették meg Balatonakarattyán azt a kis nyaralót, ahol minden nyarat együtt töltöttem a testvéreimmel és unokatesóimmal. Gyerekkoromból a legjobb emlékek mind ide kötődnek: madárlesés, menyétvadászat, sünmentés, indiánok harca, vágtatás vadlovakon (az én Fecske nevű lovam egy kis piros Csepel bicikli volt), kukoricalopás a szántóföldről, tollaslabda bajnokságok, állandó vízi csaták és nagyobb korunkban a kertmozi. Egyszer az unokatesóimmal 294 snecit fogtunk kishalmerítővel a parton egyetlen délután, kimarta a só a kezünk, mire mindet megpucoltuk és besóztuk, de anyu kisütötte, az utcából az összes barátunk átjött, és még a szomszéd Béla bácsi is azt mondta: ilyen jó lakomában még nem volt része. A régi faház helyett épült azóta szép kőház, és most már az én gyerekeim játszanak a kertben. Még mindig a nyaraim a legboldogabbak!
Kedvenc gyerekkori olvasmány: Mándy Iván: Robin Hood
Kedvenc játék: rabló-pandúrozás és fára mászás
Kedvenc film: Nincs kettő négy nélkül (Bud Spencer és Terence Hill főszereplésével)
Kedvenc étel: milánói makaróni
Mi leszel, ha nagy leszel? Kaszkadőr vagy ornitológus (madártudós)