Budapest, 2012. január 22. Szőcs Géza kulturális államtitkár beszédet mond a budapesti Mom Kulturális Központban, ahol a Párbeszéd a magyar közművelődésért címmel a magyar kultúra napján megtartott rendezvényen elindította az online, kétnaponta jelentkező kulturális híradó, a MaNDA TV első adását. MTI Fotó: Beliczay László

Bemutatta az Országos közművelődési koncepciót Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár a magyar kultúra napján, vasárnap a budapesti MOM Kulturális Központban. A Párbeszéd a magyar közművelődésért címmel tartott rendezvényen Szőcs Géza kulturális államtitkár elindította a MaNDA TV első adását, amely rendhagyó, online, kétnaponta jelentkező kulturális híradó lesz.

Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere köszöntőbeszédében elmondta: nagy öröm számukra, hogy a három hónapja indult Magyar közművelődésért című országos programsorozat zárórendezvényét a kerületben tartják. A polgármester üdvözölte a rendezvénysorozat keretében megjelent reprezentatív kiadványt, amely az utóbbi években épült, felújított művelődési intézményekről szól.

Szőcs Géza ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az ország 23 éve ünnepli meg a magyar kultúra napját a Himnusz születésének évfordulóján. Napjainkat egy mindenre kiterjedő válság határozza meg, amelynek súlyos következménye az elbizonytalanodás – fogalmazott az államtitkár. Szőcs Géza kiemelte: a kultúrának és a közművelődésnek fontos szerep juthat a válságból való kilábaláshoz, ehhez aktív, kezdeményező kultúrpolitikára van szükség.
Az államtitkár rámutatott: ha a jelen kulturális kincseivel, a szellemi örökséggel „jól sáfárkodunk”, az utódok a kulturális fejlesztések nagy korszakaként emlékezhetnek majd a most kezdődő korra. „A válságélmény alapja a bizonytalanság, hogy ezzel leszámoljunk, azt tanácsolom, figyeljünk oda hagyományaink, szellemi, kulturális örökségünk útjelző oszlopaira” – hangoztatta Szőcs Géza, aki szerint a nemzet igazi „erőtartalékai” a kultúrában keresendők.
Az államtitkár indította el az úgynevezett MaNDA TV-t, amelyet a politikus az egykori alexandriai könyvtárhoz hasonlított. Magyarázatképp hozzátette: a kétnaponta frissülő kulturális híradó nem hagyományos televízió lesz, céljuk hogy a magyar kultúrára vonatkozó összes fontos tudást, ismeretet összegyűjtsék. „Egy olyan könyvtárat hozunk létre, amely lerombolhatatlan, fölégethetetlen” – fogalmazott Szőcs Géza, kiemelve, hogy a MaNDA TV mindenki számára ingyenesen hozzáférhető. Megjegyezte, a műsorfolyam szinte ingyen készült, lelkes csapattagok áldozatkész munkájából.
Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója az MTI-nek adott elmondta, a MaNDA TV első „adását” archív felvételekből állították össze, látható például az első magyar science fiction film, a Karády Katalin főszereplésével készült 1942-es Szíriusz, valamint archív híradók, reklámok is.
„Rengeteg anyagot készítettek a munkatársaink is” – tette hozzá a főigazgató, aki közölte, a csapatot jelenleg körülbelül tízen alkotják, de sok felvételt kaptak művészektől is. Látható például a Kelemen Quartet koncertje, Berecz András mesemondó, aki az RS9 Színházban lépett föl. A műsorok között régi Cseh Tamás felvételek is megtekinthetők, ugyanis január 22-én ünnepelte a születésnapját az énekes-dalszerző. Horváth Iván irodalomtörténész pedig egy József Attila-kéziratot mutat be a most megjelent könyvéből.
Lovas Lajos kiemelte: elkészült a mandarchiv.hu is, amely a MaNDA központi felülete lesz. „Két kereső már elérhető, de célunk, hogy valamennyi közgyűjteményi adatbázis az oldalon keresztül elérhető legyen” – magyarázta.     Most a magyar játékfilmkereső indult el, de kereshetővé vált a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján lévő Digitális Irodalmi Akadémia is. „Emellett szórakoztató-nevelő tartalmakat állítunk elő, március 14-én például elindul a digitális történelemóránk” – tette hozzá.
Hammerstein Judit előadásában felidézte: három hónapja, november 14-én indult útjára a Magyar közművelődésért programsorozat, amelynek keretében az ország 16 helyszínén találkoztak mindazok, akik felelősek a magyar közművelődést ügyéért. A sorozat „tartópillére” lett a közművelődési koncepciónak, amely „a szakmai fejlődés alapértékeit kívánja meghatározni a 2020-ig terjedő időszakig”.
Leszögezte: társadalmi átalakulás elképzelhetetlen az együttműködő közösségek részvétele nélkül. Ebben a megújult művelődési házak munkájára számít a kulturális államtitkárság.
A helyettes államtitkár kiemelte: a koncepció feladata, hogy „tájékozódási pontot adjon akkor, amikor az egzisztenciális bizonytalanság egyben kulturális elbizonytalanodást is jelent”. A koncepció kiemelt területei közé a közművelődés alapintézményei, a felnőttképzés, a közösségi művelődés, a kulturális vidékfejlesztés, a határon túli magyar kultúra, a kulturális örökség digitalizálása, a közoktatással való szoros együttműködés, a hagyományápolás és a magyar nyelv ügye számítanak.
Hammerstein Judit az államtitkárság fontos feladatának a jogszabályalkotást nevezte meg, különösen az 1997. évi 140. kulturális törvény átalakítását, hogy a önkormányzatoknak a közművelődési intézményrendszer működtetésében továbbra is kulcsszerepe legyen. „Ötezer fősnél kisebb településeinken az eddig átadott majdnem 200 intézménnyel együtt 2015 végéig összesen több mint 600 integrált közösségi szolgáltató tér átadása várható” – jelentette be a helyettes államtitkár. Az európai uniós források terhére az első félévben ezek működésére pályázat útján 500 millió forintot biztosítanak. Fontos feladatnak nevezte továbbá a Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus szakmai átszervezését.
A politikus elmondta: az államtitkárság törekszik a fenntartható, kiszámítható finanszírozásra, felkészülnek a program- és feladatfinanszírozásra, amelyhez feladat- és teljesítménymutatók kidolgozására van szükség.     Megjegyezte, szeretnék, ha a meghatározó felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek megjelennének a közművelődési támogatások rendszerében. (MTI)