Vajon egy társadalom félelmei jellemzőek egy adott történelmi korra? Bizonyára. Nem mindegy, hogy ártó szellemektől, démonoktól féltjük gyermekünket, vagy diszkóbalesettől, rossz társaságtól, drogozástól, mobbingtól. Ebben az internettel átszőtt, digitalizált, mobiltelefonos világfaluban egészen másféle félelmek indokoltak, mint szüleink, nagyszüleink korában. Nehéz elképzelni nagyapámat, amint szüleimet mobbing elleni védekezésül a megfelelő tanácsokkal vértezi fel.
Hogy mi a mobbing? Pszichoterror, lelki zaklatás. Ezt persze még el tudnám magyarázni gyermekeimnek, és talán útmutatást is tudnék adni a számukra, hogyan kerüljék el a kellemetlenségeket, de mindenhez nem érthetek, ahogy általában mások sem. A jogerő legyen veled! című könyv éppen ezért széles szakértő gárda alkotása. Na végre! – mondja az ember, amikor kezébe veszi ezt a könyvet, és csak arra tudja biztatni fiát vagy lányát, hogy olvassa el, érdemes, mert tanulhatnak belőle. A könyv a mindennapokból visszaköszönő problémákat tárgyal, izgalmas jogi kérdéseket vet fel és ezekre válaszokat is ad. Gyermekeim érdeklődése esetén a szerzők ezzel megkímélnek engem a bölcs hümmögéstől, „a majd utána nézek.” halogató taktikájától, másrészt nem elhanyagolható erőfeszítést tettek a kulturált problémamegoldás irányába. Az elvontabb jogi kérdések mellett – mint például kitől, és miért kell védeni az adatainkat – hétköznapibb felvetések is szerepelnek. Például megengedi-e a jog a diákmunkát, vagy mit tegyek, ha a gyermekem házibulizni akar, és ezzel esetleg megzavarja a szomszédok nyugalmát?
Nekem nincs ötletem, de a szerzőknek szerencsére van, és le is írják a javaslataikat. A neves jogászok, közéleti emberek persze elsősorban nem a szomszédok nyugalmát kívánják megóvni. Szülőknek, tizenéves tanulóknak szól a könyv, sok hasznosítható ötlettel. A televíziót bámulva vagy a bulvársajtót búvárkodva az az érzésünk támad, hogy az iskola lassan veszélyes üzemmé válik, ahova testőrökkel járjon, aki teheti. Nagyon is életszerű tehát arról beszélni, hogyan védekezhet a gyerek az erőszak ellen. Nem kerülik meg a szerzők a szexuális zaklatás témáját sem. Akármennyire szimpatikus a szerzők hozzáállása, javaslataik átgondoltsága, azért szurkolok, hogy ezeknek a tippeknek a hatékonyságát soha ne legyen alkalma kipróbálni senkinek. Talán kevésbé gondolunk rá, de azt sem árt tudni gyermekünknek, milyen veszélyek leselkednek rá, ha a világhálóra merészkedik, és – a szülő pénztárcáját is beleértve – mire vigyázzon, ha mobiltelefont vesz a kezébe.
Egyszer el kell kezdenünk a szelektív hulladékgyűjtést, a környezettudatos életszemlélet kialakítását, környezetünk védelmét. Késésben vagyunk, ha pénzügyi kultúránkat egy zálogházban sorban állva kívánjuk megalapozni. Felelősségteljes szülőként ezért arra kell törekednünk, hogy felnőtté lett gyermekünk ne hitelt hitellel betömve kezdjen el azon elmélkedni, hogyan kellett volna kezelni a családi kasszát, vagy ne a bíróság előtt tájékozódjon a büntethetőség fogalmáról. Kezdjük mindjárt azzal, hogy fellapozzuk a könyv megfelelő oldalait, és nyomjuk a kiskamasz kezébe. A könyv széles körben vállalható értékeket közvetít. Ráirányítja a tizenévesek figyelmét a zsebpénz felelősségteljes beosztásának szükségességére, a bankkártyák körültekintő használatára, a bevásárlások, megtakarítások ésszerű tervezésére. Jogász szerzők értelmezik a vagyon és a magántulajdon fogalmát, környezettudatosságra nevelnek, felelősségérzetet ébresztenek a vadon vagy a ház körül élő állatokkal szemben, mindezt közérthető nyelvezettel szülőnek, gyereknek. A könyv fejezetei jó választást jelenthetnek osztályfőnöki órákra, és hosszú családi beszélgetések témájául szolgálhatnak.
„A jogerő legyen veled!” – de nem árt a tájékozottság sem!
Bartos Károly

Vajon egy társadalom félelmei jellemzőek egy adott történelmi korra? Bizonyára. Nem mindegy, hogy ártó szellemektől, démonoktól féltjük gyermekünket, vagy diszkóbalesettől, rossz társaságtól, drogozástól, mobbingtól. Ebben az internettel átszőtt, digitalizált, mobiltelefonos világfaluban egészen másféle félelmek indokoltak, mint szüleink, nagyszüleink korában. Nehéz elképzelni nagyapámat, amint szüleimet mobbing elleni védekezésül a megfelelő tanácsokkal vértezi fel.Hogy mi a mobbing? Pszichoterror, lelki zaklatás. Ezt persze még el tudnám magyarázni gyermekeimnek, és talán útmutatást is tudnék adni a számukra, hogyan kerüljék el a kellemetlenségeket, de mindenhez nem érthetek, ahogy általában mások sem. A jogerő legyen veled! című könyv éppen ezért széles szakértő gárda alkotása. Na végre! – mondja az ember, amikor kezébe veszi ezt a könyvet, és csak arra tudja biztatni fiát vagy lányát, hogy olvassa el, érdemes, mert tanulhatnak belőle. A könyv a mindennapokból visszaköszönő problémákat tárgyal, izgalmas jogi kérdéseket vet fel és ezekre válaszokat is ad. Gyermekeim érdeklődése esetén a szerzők ezzel megkímélnek engem a bölcs hümmögéstől, „a majd utána nézek.” halogató taktikájától, másrészt nem elhanyagolható erőfeszítést tettek a kulturált problémamegoldás irányába. Az elvontabb jogi kérdések mellett – mint például kitől, és miért kell védeni az adatainkat – hétköznapibb felvetések is szerepelnek. Például megengedi-e a jog a diákmunkát, vagy mit tegyek, ha a gyermekem házibulizni akar, és ezzel esetleg megzavarja a szomszédok nyugalmát? Nekem nincs ötletem, de a szerzőknek szerencsére van, és le is írják a javaslataikat. A neves jogászok, közéleti emberek persze elsősorban nem a szomszédok nyugalmát kívánják megóvni. Szülőknek, tizenéves tanulóknak szól a könyv, sok hasznosítható ötlettel. A televíziót bámulva vagy a bulvársajtót búvárkodva az az érzésünk támad, hogy az iskola lassan veszélyes üzemmé válik, ahova testőrökkel járjon, aki teheti. Nagyon is életszerű tehát arról beszélni, hogyan védekezhet a gyerek az erőszak ellen. Nem kerülik meg a szerzők a szexuális zaklatás témáját sem. Akármennyire szimpatikus a szerzők hozzáállása, javaslataik átgondoltsága, azért szurkolok, hogy ezeknek a tippeknek a hatékonyságát soha ne legyen alkalma kipróbálni senkinek. Talán kevésbé gondolunk rá, de azt sem árt tudni gyermekünknek, milyen veszélyek leselkednek rá, ha a világhálóra merészkedik, és – a szülő pénztárcáját is beleértve – mire vigyázzon, ha mobiltelefont vesz a kezébe.Egyszer el kell kezdenünk a szelektív hulladékgyűjtést, a környezettudatos életszemlélet kialakítását, környezetünk védelmét. Késésben vagyunk, ha pénzügyi kultúránkat egy zálogházban sorban állva kívánjuk megalapozni. Felelősségteljes szülőként ezért arra kell törekednünk, hogy felnőtté lett gyermekünk ne hitelt hitellel betömve kezdjen el azon elmélkedni, hogyan kellett volna kezelni a családi kasszát, vagy ne a bíróság előtt tájékozódjon a büntethetőség fogalmáról. Kezdjük mindjárt azzal, hogy fellapozzuk a könyv megfelelő oldalait, és nyomjuk a kiskamasz kezébe. A könyv széles körben vállalható értékeket közvetít. Ráirányítja a tizenévesek figyelmét a zsebpénz felelősségteljes beosztásának szükségességére, a bankkártyák körültekintő használatára, a bevásárlások, megtakarítások ésszerű tervezésére. Jogász szerzők értelmezik a vagyon és a magántulajdon fogalmát, környezettudatosságra nevelnek, felelősségérzetet ébresztenek a vadon vagy a ház körül élő állatokkal szemben, mindezt közérthető nyelvezettel szülőnek, gyereknek. A könyv fejezetei jó választást jelenthetnek osztályfőnöki órákra, és hosszú családi beszélgetések témájául szolgálhatnak.”A jogerő legyen veled!” – de nem árt a tájékozottság sem!
Bartos Károly

A jogerő legyen veled! Izgalmas jogi kérdések – Neves jogászok válaszai
Az év ismertterjesztő gyermekkönyve
Dialóg Campus Kiadó, 2007.
szerkesztette Schenk Borbála