Az értő olvasás a felnőttkori boldogulás alapja. De kinek a felelőssége, hogy olvassanak a gyerekek? Hogyan lehet őket rávenni az olvasásra? Egyáltalán miben térnek el a digitális bennszülöttek szokásai a korábbi nemzedékektől? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a terület szakértői az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum által szervezett sajtóbeszélgetésen.
A generációk közötti szakadék talán soha nem volt olyan mély, mint napjainkban a digitális bennszülöttek és szüleik, a digitális bevándorlók között. A mai gyerekek máshogy állnak az információszerzéshez, azonnali válaszokat, azonnali kapcsolatokat keresnek, gyorsabban élnek meg mindent, mint szüleik tették. Nem papíron leveleznek, hanem azonnali üzenetküldőn keresztül, nem lexikont lapozgatnak, hanem interneten keresnek rá az őket érdeklő dolgokra. Mindenben igénylik az interaktivitást, legyen az tanulás vagy szórakozás. A ma gyermekei a számítógép előtt nőnek fel, nem része az életüknek a könyvespolc látványa, ezáltal teljesen más a könyvekhez való viszonyuk is, mint szüleiké volt.
Ha a mai gyerekeknek kötelezővé tesszük egy könyv elolvasását, azzal csak elriasztjuk az olvasástól. Ehelyett inkább együttműködően, a gyerekeket is megkérdezve kell az olvasmányokat kiválasztani, így növelhető olvasási kedve – véli Steklács János a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja.
Az olvasásban, csakúgy, mint minden másban, divatirányzatok vannak. A fiatalok azt olvassák, amiről a legtöbben posztoltak ismerőseik közül, vagyis ami a legtrendibbnek számít éppen. Az ő „kütyüvezérelt” világukban egy könyv régimódinak tűnhet, de ugyanaz az olvasmány e-book olvasón, vagy interneten keresztül rögtön izgalmas információforrássá válik. A gyerekek olvasási motivációja, az élményszerzés tehát nem változott, csak a módszerek lettek mások. Az olvasási kedv fenntartása érdekében a szülők és tanárok ezeket az új módszereket kell, hogy figyelembe vegyék. Ha a gyerek maga választhatja ki, mit akar olvasni, ha esetleg bele is olvashat interneten a könyvbe, ha jó kritikákat talál róla a közösségi oldalakon, rögtön nagyobb örömmel fog könyvet a kezébe venni.
Varga Katalin, az Intézet főigazgató-helyettese hozzátette: A gyerekek olvasóvá nevelésében fontos szereplők a könyvtárak is, amelyeknek szintén igazodniuk kell a mai gyerekek igényeihez. A hagyományos könyvtári funkciókat továbbgondolva, a könyvtárat jobban integrálva a gyerekek mindennapjaiba, online eszközök és digitális adatbázisok kialakításával a könyvtárak olyan központtá válhatnak, ahol a tudás megszerzése lehetővé válik.
A jövő könyvtárából online módon letölthető formában lehet könyvet kölcsönözni, el lehet olvasni, más hogyan vélekedik az adott műről, és milyen egyéb olvasmányokat javasolnak az adott könyv mellé.
A digitális nemzedék olvasási kedvének növeléséhez tehát szükség van a szülők, tanárok és oktatási intézmények nyitottságára és összefogására, valamint arra, hogy megismerjük az online világ trendjeit, és ezeket felhasználva motiváljuk a gyerekeket – vélik a szakemberek.