Negyven éve, 1971. október 29-án halt meg Budapesten Macskássy Gyula, a magyar reklámfilm és a magyar animáció megteremtője. Az MTVA-Sajtóadatbank portréja:
Budapesten született 1912. február 4-én. Az érettségi után a Diána Sósborszeszgyár csomagolástervezője volt, közben Bortnyik Sándor festőművész Kis Bauhausnak nevezett műhelyében tanult plakáttervezést és alkalmazott grafikát. Itt ismerkedett meg Halász Jánossal, aki később John Halas néven lett világhírű rajzfilmrendező és Kassowitz Félix karikaturistával. A három fiatal Coloriton néven rajzfilmstúdiót alapított, Macskássy így emlékezett vissza a hőskorra: „két konyhaszék volt a trükkasztal, a felsőt kilyukasztottuk, oda került a kamera”.
Nevük egyre ismertebb lett, így egyre több megrendelést kaptak, a Macskássy-műteremben 1945-ig csaknem 150 reklámfilm készült különféle animációs technikákkal, a rajzos reklámokon kívül alkalmaztak báb- és papírkivágásos kombinált technikát és tárgyanimácót is.
Macskássy 1945-ben rövid időre hadifogságba került, hazatérve a Magyar Filmgyártó Rt.-nél (MAFIRT), illetve a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott. A filmszakma 1948-as államosítása után az animáció a Magyar Filmgyártó Vállalat Szinkron Főosztálya alá tartozott. Néhány év múlva határozat született a rajz- és bábfilm önállósításáról, így jött létre 1957-ben Pannónia Filmstúdió, amely a hetvenes-nyolcvanas évekre a világ egyik legjelentősebb animációs műhelyévé nőtte ki magát.
Macskássy és Fekete Edit 1951-ben készítette el az első színes magyar rajz-mesefilmet, A kiskakas gyémánt félkrajcárját. A népmesei ihletésű alkotás ugyan még nem volt sem technikailag, sem művészileg kiforrott, de kedvező fogadtatásra talált, innentől számítjuk a magyar filmanimáció első szakaszát. Macskássy ezután több nagysikerű, külföldön is sikeres mesefilmet készített, mint az Erdei sportverseny, Két bors ökröcske, A telhetetlen méhecske – utóbbi az első magyar rajzfilm, amelynek figurái nem beszélnek.
Az 1950-es évek végétől Macskássy új, korszerű stílusú, gondolatilag összetett filmeket készített, ilyen volt a Ceruza és radír, valamint a Várnai Györggyel közös Párbaj, amely 1961-ben Cannes-ban megkapta a zsűri különdíját. Várnaival később is együtt dolgozott, közös művük a Tíz deka halhatatlanság és a Peti-sorozat. Macskássy indította útjára az első papírkivágásos sorozatot is Frakk, a macskák réme címmel.
Macskássy így jellemezte a rajzfilm-művészetet: varázslat és tündérmese. Kezdetben az amerikai Disney-filmek hatottak rá, de hamar kialakította a magyar népi motívumokra épülő képi nyelvét. Látásmódja később a karikatúra műfajából, valamint az absztrakt művészetből átvett elemekkel gazdagodott. Munkatársai szerették, mindenki családiasan Gyuszinak szólította, csak az egészen fiatalok hívták Gyuszi bácsinak.
Művészetét 1961-ben Balázs Béla-díjjal, 1965-ben érdemes művészi címmel ismerték el. 1971. október 29-én halt meg, 2002 óta egy nappal korábban ünneplik az animáció világnapját. (MTI)
