Székesfehérvár, Országszászló tér, 3., május 28. – szeptember 25.
Böröcz András festőként végzett, de indulására Erdély Miklós gyakorolt döntő hatást. 1977 és 1991 között Révész Lászlóval közösen számos performansz szereplője volt. Szellemes, mívesen kidolgozott szobrairól híres; kenyérből, tojásból, dugóból készít szobrokat, de legismertebbek ceruzából készült karakteres figurái. 1986 óta az Egyesült Államokban él.
Székesfehérvári kiállításán bemutatott alkotásainak egy csoportját családi gyökerei inspirálták. Ezért választotta faszobrai témájaként a zsidó nép szent könyve, a Tóra olvasásához használatos kis tárgyat, a tóramutatót. Mivel a tórát annak olvasása közben nem szabad megérinteni, a szent szöveg követéséhez a tóramutatót használják. A tóramutató általában kéz alakban végződik, a tehetősebbek a legjobb ötvösökre bízták az elkészítését. A szegényeké általában fából faragott volt, csakúgy, mint a Böröcz készítette darabok – hiszen szobrászként ez az anyag áll hozzá a legközelebb.
A kiállításon láthatóak még legújabb munkái: egy korábbi kedvelt témája – a kenyér – által inspirált tárgyak, rajzok és videók, valamint „tükör-rajzai”, melyeket egy különleges anyagra, aranyfüstre karcolt. Böröcznek több kötődése is van Székesfehérvárhoz: az Új Magyar Képtár állandó kiállításán láthatóak művei. A városban utoljára 20 éve nyílt önálló kiállítása.