A zágrábi Klovičevi Dvori galéria 2006-ban indított el egy nemzetközi illusztrációs kiállítást hat ország részvételével. A kiállításon Horvátország mellett Ausztria, Irán, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia illusztrátorai vettek részt. Akkor a kiállítás az Első Horvát Illusztrációs Biennálé nevet viselte, így bevallottan, részben Pozsony hatására, már a kezdet kezdetén egy hagyomány útnak indítása volt a cél. A galéria részéről a kiállítás szervezője és kurátora Koraljka Jurčec-Kos volt. A kiállításon a külföldi illusztrátorok egy, az adott országból felkért kurátor válogatásában szerepeltek hat-hat munkával, míg a horvát anyag pályáztatás révén, szakmai zsűri értékelésével állt össze, így kevesebb grafikával, de több horvát illusztrátor mutatkozhatott be. A kiállítás tehát az ottani hazai művészek és közönség számára egyfajta széles spektrumú bemutatkozó tárlat volt, amely a külföldi illusztrátorok munkái által került nemzetközi kontextusba.

A zágrábi biennáléra idén egyénileg lehet pályázni, a lap alján megtalálható az angol nyelvű felhívás. A kiállítást Koraljka Jurcec-Kos szervezi, nála lehet érdeklődni: gradec@zg.t-com.hr

Új kezdeményezés lévén nem sokan hallhattak még a zágrábi illusztrációs biennáléról. Elmondanád, mi az, amit érdemes tudni erről a kiállítássorozatról?

A zágrábi Klovičevi Dvori galéria 2006-ban indított el egy nemzetközi illusztrációs kiállítást hat ország részvételével. A kiállításon Horvátország mellett Ausztria, Irán, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia illusztrátorai vettek részt. Akkor a kiállítás az Első Horvát Illusztrációs Biennálé nevet viselte, így bevallottan, részben Pozsony hatására, már a kezdet kezdetén egy hagyomány útnak indítása volt a cél. A galéria részéről a kiállítás szervezője és kurátora Koraljka Jurčec-Kos volt. A kiállításon a külföldi illusztrátorok egy, az adott országból felkért kurátor válogatásában szerepeltek hat-hat munkával, míg a horvát anyag pályáztatás révén, szakmai zsűri értékelésével állt össze, így kevesebb grafikával, de több horvát illusztrátor mutatkozhatott be. A kiállítás tehát az ottani hazai művészek és közönség számára egyfajta széles spektrumú bemutatkozó tárlat volt, amely a külföldi illusztrátorok munkái által került nemzetközi kontextusba.

A zágrábi kiállításról Horváth Gyönyvérrel beszélgettünk

Hogy indult ez a kezdeményezés és mi volt a célja, motivációja?

A kurátor, Koraljka Jurčec-Kos nevéhez kapcsolódik egy, már 2000 óta megrendezésre kerülő kisebb léptékű, horvát illusztrátorok munkáit bemutató kiállítássorozat, mely a célból jött létre, hogy fórumot és bemutatkozási lehetőséget biztosítson az ottani kortárs illusztrátoroknak, teret adjon retrospektív kiállításoknak, valamint megtörje a kritikusok csöndjét és passzivitását, amely nemcsak a gyermekeknek szóló műveket, hanem magát az illusztráció műfaját is kísérte. Így a biennálé tulajdonképpen ennek az előzményként tekinthető kiállítássorozatnak a kibővítése, nemzetközivé tétele révén jött létre, hasonló, de nagyobb léptékű célokkal. Emellett fontos volt Zágráb felzárkóztatása a nemzetközi vonulathoz, hiszen Horvátország majd minden szomszédja, így Szlovákia, Szerbia és Szlovénia is rendez hasonló nemzetközi tárlatokat. Induláskor egyébként valós alternatívaként merült fel, hogy a kortárs grafikára nem a gyermekillusztráción keresztül közelítsen a kiállítássorozat, hanem a szakrális, kéziratos, illetve általában véve a klasszikus könyvillusztráció hagyományát szorosabban követő irányzatokon keresztül, de a galéria végül mégis a gyermekillusztráció műfaja mellett döntött. A Klovičevi Dvori galéria egy állami fenntartású, befogadó típusú, tehát gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény, mely a horvát művészek tematikus, illetve egyéni kiállításai mellett több nemzetközi, utazó kiállítást is bemutat, nemcsak kortárs vagy modern, de alkalmanként középkori tematikájút is. A biennálé így tulajdonképpen egy jelentős állami szerepvállalás révén született meg.

Te hogyan kerültél kapcsolatba a biennáléval?

Néhány évvel ezelőtt együtt dolgoztunk Koraljkával egy kortárs chilei kiállításon, amit én utaztattam Európa több országába, ennek egyik állomása volt Zágráb. Ekkor a Klovičevi Dvori galéria részéről ő volt a tárlat felelőse. Már akkor felmerült, hogy jó lenne folytatni az együttműködést egy közös projekt keretében. Tavaly nyáron, amikor kiderült, hogy az első biennáléhoz képest lehetőségük lesz tágítani a résztvevő országok sorát, akkor tőle érkezett a megkeresés, hogy vállalnám-e a magyar anyag előkészítését.

Milyen kurátori koncepció mentén született meg a magyar válogatás?

A gyermekkönyv-illusztráció két aspektusa foglalkoztatott a munka során: vizuális narratívák kutatásával foglalkozom, nem elsősorban a gyermekillusztráció vagy grafika, hanem a koraújkori festészet területén, ennélfogva az érdekelt, hogy például a festészeti műfajokban évszázadokon át továbbélő történetmesélési hagyomány, amely mára eltűnni látszik a kortárs művészet eszköztárából, megjelenik-e, és ha igen, miként a gyermekeknek szóló mesék illusztrációiban. Másodsorban pedig olyan munkákat szerettem volna válogatni, amelyekben a történetek mellett a kép nem pusztán kiegészítő, illetve alárendelt szerepben, vagy pusztán dekorációként jelenik meg, hanem ahol a grafikák önálló entitásként is megállják a helyüket, ahol a verbalitással mellett, alkalomadtán azzal szemben a történetmesélés vizuális aspektusát hangsúlyozzák. Így került be a válogatásba több olyan képsorozat is, amelynek alkotója pusztán vizuális elemekkel operálva mesél, vagy azért mert a történet olyannyira közismert, hogy el is hagyható, vagy pedig azért, mert az alkotó saját meséjét meséli el képben, olyan megoldásokkal, amelyekkel a képi információ elegendő a történet kibontására. Emellett szerettem volna lehetőséget adni a mai magyar gyermekkönyv-illusztrációban megjelenő progresszívebb irányzatnak, így nagyrészt a fiatalabb generáció munkáiból válogattam, de ez nem kizárólagosan jelentett generációs törésvonalat. Ezen túl persze több gyakorlati szempont is belejátszott a végső válogatás kialakításába.

Mégpedig?

Tagadhatatlan, hogy minden ilyen szelekciónál a kurátor személyes érdeklődése, látásmódja, preferenciái, és nemkülönben ízlése befolyásolja a kirajzolt képet. De az is fontos szempont, hogy a kurátor és a művész tudjon együtt dolgozni, elérhetőek legyenek azok a munkák, amelyeket a kurátor a kiállításra vinne, és hát nem utolsósorban a szelekciónak, mint egésznek is működnie kell. Az illusztráció egy meglehetősen intim műfaj, kisméretű alkotásokkal, melyek egymás közelségében állnak a kiállítótérben, és egymástól nem elkülönülve szemlélhetőek. Így a munkáknak egymás mellé rendelhetőeknek kell lenniük, egymást kell erősíteniük a tárlaton. A sokszínűség mellett az egység is fontos volt, ami egy sor egyensúlyt szem előtt tartó esztétikai mérlegelést vont maga után: figyeltem a festői, a rajzos és vonalas ábrázolásmód, az inkább monokróm és a gazdag koloritú munkák, a kontúros és foltszerű megoldások, a számítógépes és a gazdag textúrájú, kollázstechnikával vagy festéssel készülő munkák arányára, és a végén még a nemek közti arányra is…

Kiknek a munkáiból állt a válogatás?

Két teljes sorozat került be a Csimota 12×12-es könyveiből, Nagy Dia kismalacai és Baranyai András Piroska és farkasa, melyek többek közt a történetmesélés összetettsége és gazdagsága miatt érdekesek. Rofusz Kinga munkái, melyeknél a rá jellemző bordós-barnás színvilág és a képek szomorúsága fogott meg. Molnár Jacqueline Lackfi János regényéhez, a Kövér Lajoshoz készült gazdag textúrájú, finom színérzékkel összeállított kollázsai, Szalma Edit cirkusz- és bohócképei, melyek harsány és vidám kolorizmusukkal tűnnek ki, Szabó Levente szinte monokróm, a pesti bérházak udvarát ábrázoló sziluettes képei a Békés Pállal közösen készített Lomtalanítás című könyvből, Kárpáti Tibor Csókolom, pókmajom! című könyvének játékos és humoros illusztrációi, majd Békés Rozi könnyed, légies vonalvezetésű, kamaszokat megszólító képei, Máray Mariann erőteljes, kontrasztokra épülő, szürreális festői világokból merítő festményei, Marton Zsolt humoros és leleményes, posztmodernnel kacérkodó, de a régi anatómiai grafikákat idéző munkái. Kicsit túllépve ugyan a keretet, végül hatvanöt kép került ki a falakra.

Hogy zajlik a gyakorlatban egy ilyen kiállítás előkészítése?

Mivel korábban csak nagyvonalakban ismertem a hazai kortárs gyermekillusztráció közegét, ezért első lépésben felkutattam az elérhető könyveket és publikációkat, gyermekkönyvek tömkelegét lapoztam át, és végignéztem a 2005-ös Bolognai illusztrációs kiállítás magyar anyagát. Ez több mint nyolcvan gyermekillusztrációt készítő grafikus portfólióját jelentette. Miután már valamilyen szinten átláttam a terepet, ennek ismeretében alakítottam ki a koncepciót, amelynek mentén végül is elkészült a válogatás. Ezt, és a válogatást kísérő publikációt már tavaly nyár végén le kellett adni Zágrábba, hiszen ott már akkor elindult a szervezés. Idén márciusban küldtük ki a munkákat, kint egységes keretezést kaptak a grafikák, és a galéria munkatársai készítették elő az installációt is. Idén tíz ország vett részt, a már említett hat korábban is bemutatkozó ország mellett Magyarország, Izrael, Oroszország, és Szerbia. Ez több mint százhúsz illusztrátort jelent, ötszázat is meghaladó munkával. A kiállítás június elején nyílt, és egészen július végéig volt látható. A galéria Zágráb óvárosában, az egykori jezsuita kolostor hatalmas, négyszintes barokk épületében van, a kiállítás a földszinten és a lapidáriumban kapott helyet, országonként külön teremben.

Mennyire voltál megelégedve a szervezéssel és a kiállítással?

Én azt gondolom, hogy nagyon jó munkát végeztek a horvát kollégák. Ez egyébként várható is volt, a galéria egy elég nagy kapacitású, körülbelül Műcsarnok-nagyságú hely, rutinosan, bejáratott gárdával dolgoznak, másrészt a korábbi közös munkánk révén már ismertem a munkatársakat. A magyar anyag az egyik legszebb boltozatos terembe került, ami igen jó összhatást eredményezett. A kiállítótérbe a galéria gyermekfoglalkozásain készült papírsárkányok és hatalmas, ülőkének is használható hernyók kerültek, ezt a gyerekek válogatták és döntötték el, hogy melyik darab hová kerüljön. Apróbb kifogások persze mindig előfordulnak: én személy szerint sajnálom, hogy megnyirbálták a katalógusban szereplő önéletrajzokat, amelyek így eléggé egysíkúak lettek. Jobban ki lehetett volna használni, hogy a megnyitón több ország kurátora és jó néhány illusztrátor is jelen volt, például több szakmai programot lehetett volna szervezni, konferenciával, kerekasztal-beszélgetésekkel, ezt én hiányoltam. De ha beszélhetünk valamiféle tendenciáról a 2006-os és az idei, 2008-as biennálé megvalósulásában, akkor ez fejlődő tendenciát mutat, remélem, hogy ez idővel e téren is érezhető lesz.

Ezek szerint katalógus is készült.

Igen, méghozzá igen szép. Kétnyelvű, horvát és angol; a kurátori szövegeket és életrajzokat a művészek bemutatkozó oldalai, valamint a kiállított művek részletes katalógusa kíséri. Van egy weboldal is, amelyen megtalálhatóak a kiállítással kapcsolatos alapvető információk: http://www.galerijaklovic.hr/biennale_ilustracije/

Ha jól tudom, díjakat is osztanak.

Igen, három helyezés van, és két különdíj. A díjak elég nagy összegű pénzjutalmat és önálló kiállítási lehetőséget jelentenek. Az kiderült számomra, hogy nem elsősorban a kiállításon bemutatott alkotásokat, hanem alkotói életműveket díjaznak, és hogy a díj valamiféle gesztus is az adott ország felé. Idén Dušan Kallay nyerte a fődíjat, és ebben Barbara Brathová eddigi tevékenységének elismerése is megnyilvánult, ami nyilván egy indolkolható szempont. Az első helyezett díja egyben egy életműkiállításra való meghívást is jelent, és hát gondban is lettünk volna egy fiatal alkotó esetében a retrospektív tárlattal… De ezek a szempontok is minden bizonnyal finomodnak majd idővel.

Kirajzolódott-e valamiféle, a gyermekillusztráció műfajában jelen lévő tendencia e kiállítás kapcsán?

Nagyon sokszínű a terep, nagyon sok stílusú, technikájú műfaj él egymás mellett, igazi pluralizmus tapasztalható, bár néha ingadozó a színvonal. Érezhető a számítógépes műfajok előretörése, de ezzel párhuzamosan a kollázstechnika is gyakori, hiszen egy ilyen intim műfajú képnek nagyon jót tesz a gazdag felületi textúra. Mivel egy-egy ország bemutatása kurátori válogatás mentén történt, így inkább a kurátorok preferenciáira, mintsem az adott ország illusztrációjának széles panorámájára adott rálátást a kiállítás. De ez alapján is elmondható, hogy megfér egymás mellett a hagyományos tündérmesék romantikus stílusa, a metszeteket idéző aprólékos kidolgozású ábrázolás, a tudományos-fantasztikus világ fantasy stílusa, vagy éppen az abszurd humorral élő, a geometrikus-minimalista jellegű, esetleg a feljegyzések és firkák spontán stílusát követő illusztráció. Nekem az olasz és az iráni válogatás tetszett a legjobban.

Van-e valamiféle tanulsága számodra a gyermekillusztrációval való foglalatosságnak?

Először is meglepett a műfaj gazdagsága, majd az, hogy mennyire nem ismertek, és nyilván ehhez kapcsolódóan mennyire nem elismertek ezek a munkák, és maga a műfaj sem. A saját kutatásaimhoz kapcsolódóan viszont örvendetes volt a felismerés, miszerint az a képi narrációs hagyomány, amely évszázadokon jellemezte az európai művészetet, azon belül is elsősorban a festészet és a grafika műfaját, úgy tűnik, ha csak részleteiben is, de a gyermekeknek szóló illusztrációban továbbél.

Hogyan látod a hazai helyzetet, elindítható lenne itthon is egy ilyen kiállítássorozat?

Nagy szükség lenne rá, és bizonyára igény is, hiszen számos fiatal és tehetséges grafikus van, akik akkor tudnának továbbfejlődni és hosszabb távon, ha csak részben is, de elköteleződni a gyermekillusztráció műfaja mellett, ha a műfaj köré kiépülnek és jól működnek a párbeszédet és a bemutatkozást biztosító szakmai fórumok, erősödnek a műfajban lehetőséget látó könyvkiadók. Én e pillanatban nem sok olyan intézményt látok, amely fogadókészséget mutatna, netalán még támogatna is egy, a zágrábi vagy a pozsonyi biennáléhoz hasonló nemzetközi kiállítássorozatot, de az mindenképpen pozitívumként említhető, hogy az utóbbi pár évben nemcsak a kortárs képzőművészet vagy a dizájn, de a gyermekillusztráció is egyre gyakrabban kerül szóba, és lassan bekerül a köztudatba.

A kurátor szemével nézve hogyan lehetne sikeresebbé tenni ezt a műfajt, mit üzennél az illusztrátoroknak?

A gyakorlat azt mutatta számomra, hogy néha egészen egyszerűnek tűnő apróságok is sokat lendítenek… Legyenek elérhetőek (szolgáltatófüggetlen emailcím, bemutatkozó weboldal), legyenek kész, kiállítható munkáik, keretezhető, múzeumi falra kitehető formában. Senki sem vitatja a cetlikre firkantott ötletek zsenialitását, de ezek nem minden kiállításra férnek be. Kövessék nyomon a munkásságukat, és vigyázzanak a munkáikra, ne hagyják elkallódni őket. Próbálják megtalálni a saját hangjukat, egy olyan stílust, ami amellett, hogy gazdag és folyamatos megújulásra képes, felismerhető védjeggyé is válhat. Dolgozzanak a maguk örömére is, keressék meg a kiadókat, próbáljanak folyamatos kapcsolatban állni szerkesztőkkel, kurátorokkal. És végezetül legyenek merészebbek: a történetmesélés, a stílus, avagy a szöveg és a kép viszonyának kialakítása kapcsán ihletet lehet meríteni a régi nagymesterektől, a bibliai, történeti vagy mitológia illusztrációkból.

Fogsz még a jövőben is gyermekillusztrációval foglalkozni?

Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2010-ben megrendezésre kerül a harmadik zágrábi biennálé, így az én fejemben már alakul a következő válogatás anyaga. Addig is figyelemmel kísérem az illusztrátorok munkáit, az újonnan megjelenő könyveket, és keresem a további lehetőségeket.

THE THIRD CROATIAN BIENNALE OF ILLUSTRATION

INVITATION TO PARTICIPATE

The Klovićevi dvori Gallery, as organiser of the exhibition of the Third Croatian Biennale of Illustration, hereby invites artists/illustrators to participate at the exhibition of original illustrations of books for children and young people, original book illustrations and original newspaper and commercial illustrations.

The Third Croatian Biennale of Illustration will be held from 1 June to 25 July 2010 in Zagreb, in the Klovićevi dvori Gallery, Jezuitski trg 4.

Illustrators may submit a maximum of 6 illustrations for the competition, which need not have been published. The jury will award 4 prizes – 1 Grand Prix, 1 second prize and 2 equal prizes, and 1 special recognition. The jury will be composed of: Frano Dulibić, Ranka Javor, Vesna Kusin, Petar Prelog and Iva Sudec. The highest award of the event is the Grand Prix which includes the artist’s solo exhibition next year in one of the exhibition halls of the Klovićevi dvori Gallery. The second prize is HRK 10,000 and the two equal prizes are HRK 5,000 each. Croatian and foreign artists participate in the competition for the prizes equally.  The special recognition is awarded for many years of work in illustration, for innovative illustration or to the best young illustrator. Artists will take back their unaccepted works 10 days after they receive information about the results reached by the jury. The illustrations are to be sent to the address:

Galerija Klovićevi dvori, Jezuitski trg 4, 10 000 Zagreb, Croatia

with the note Za biennale ilustracije (For the Biennale of Illustration). All the works must arrive at the Gallery by 15 March 2010. The artists will cover the expenses of sending their illustrations. The organiser will cover the expenses of returning the illustrations within two months from the closing of the exhibition, and of insurance for the works during the exhibition. During the exhibition the works will be insured from the basic risks. The organiser has the right to publicly present, publish and promote all the submitted works without special compensation to the artists. A catalogue in two languages will accompany the exhibition, of which each artist will receive one free copy. All the submitted illustrations must have the following data on the back: the artist’s name and surname, address, name of the work, year when it was made, technique and size. Illustrations without these data will not be judged. The Statute and the Rules of the Third Croatian Biennale of Illustration, which contain all the additional information about the competition, are a composite part of this invitation.

THE KLOVIĆEVI DVORI GALLERY, 1 June – 25 July 2010

THE STATUTE OF THE THIRD CROATIAN BIENNALE OF ILLUSTRATION

Article 1

The Third Croatian Biennale of Illustration is an international exhibition of original illustrations of books and magazines for children and adults.

Article 2

All the participants, the collaborators of the exhibition and the jury shall accept this Statute and the Organizational Rules for 2010.

Article 3

The Organizational Rules shall be brought for each subsequent event one year in advance and shall be made public and delivered to everyone interested on request.

Article 4

The Third Croatian Biennale of Illustration is held in cooperation with the Croatian Section of IBBY (International Board on Books for Young People).

Article 5

An international competition for 2010 shall be announced on the Web and shall also be published in the media chosen by the exhibition participants from Croatia and abroad.

All documents connected with the preceding events, with archives of the works, may be accessed at:

http://www.wowm.org/biennale_ilustracije/

Article 6

The Third Croatian Biennale of Illustration will be held in June and July 2010 in Zagreb, in the Klovićevi dvori Gallery, Jezuitski trg 4, in the ground floor and the basement of the gallery. The event may be supplemented by accompanying events in premises chosen by the organizers.

Article 7

The organizer of the Third Croatian Biennale of Illustration is the Klovićevi dvori Gallery. The exhibition will be financed by the Ministry of Culture of the Republic of Croatia and by the Office of Culture of the City of Zagreb, who are the founders of the Klovićevi dvori Gallery.

Article 8
The curator and initiator of the exhibition shall propose the Statue of the event, the Organisational Rules and if necessary the Organisational Board, and shall nominate the members of the jury for 2010. The jury members shall be Croatian art historians, writers, art critics, illustrators and publishers (no less than three and no more than seven members).

The jury shall decide by a majority vote. If no such majority is reached, the chairman shall cast the deciding vote.

Article 9

The Organizational Board may propose an Honorary Board of the 2010 Biennale, composed of distinguished artists, art historians, art critics and the founders of the gallery.

Article 10

Illustrators may submit a maximum of 6 illustrations for the competition, which need not have been published. The illustrations shall not exceed 210 mm in width and 297 mm in height, or vice versa if the works are differently oriented.

Article 11

The jury shall award 4 prizes (1 Grand Prix and 3 prizes in money) and 1 special recognition.

The highest award of the event is the Grand Prix. The Grand Prix includes a solo exhibition by the winner in premises that are part of the Klovićevi dvori Gallery, in the following year at a time chosen by the organizers.

The second prize is 10,000 kn. The third and fourth prize are 5,000 kn each. The Organizational Board may award the special recognition for many years of work on illustration, innovative illustration, or to the best young illustrator.

Article 12

Every year the Organizational Board shall publish Organizational Rules based on this Statute, which shall be a composite part of this Statute.

ORGANIZATIONAL RULES OF THE THIRD CROATIAN BIENNALE OF ILLUSTRATION IN 2010

  1. The Third Croatian Biennale of Illustration shall be held in June and July 2010 in the Klovićevi dvori Gallery, Zagreb, Jezuitski trg 4.
  2. Illustrations are to be sent by post to the following address: Galerija Klovićevi dvori, Jezuitski trg 4, Zagreb, Croatia, with the note „Za biennale ilustracije“(For the Biennale of Illustration), to Ms. Koraljka Jurčec Kos, curator.
  3. All the works, including those from abroad, must arrive at the gallery by 15 March 2010.
  4. Illustrations shall be sent by post at the artist’s expense. The quoted price of an illustration shall not exceed $20. The organizers shall cover the expenses of returning the illustrations by post within 2 months from the closing of the exhibition, and of insurance for the works during the exhibition. During the exhibition the artworks shall be insured from the basic risks.
  5. The artists consent to have the works photographed and published, and used for promotion.
  6. Only original works shall be exhibited, of a maximum height of 210 mm and maximum width of 297 mm.
  7. The back of each artwork shall contain the following data:

– the artist’s name and surname, and address

– the name of the work

– the year when it was made

– the technique, and

– the size of the work.

  1. All the works will be exhibited in frames supplied by the gallery, and displayed in an arrangement decided by the gallery.
  2. The organizer does not assume responsibility for damage to the works caused by improper packaging for transport, or caused by the chemical composition of paints, glue or paper, or for collages.
  3. A catalogue in Croatian and in English will be published to accompany the event, with a colour reproduction of one work by each participant, selected by the catalogue editor.
  4. Each participant shall receive one copy of the exhibition catalogue