Mi, ki indított arra, hogy részt vegyél az Aranyvackor-pályázaton?

Leginkább az motivált, hogy elég unalmas munkahelyem volt akkor, és hiányzott valami egyéb tevékenység, amit persze csak némi éjszakázással lehetett megvalósítani, ez önmagában (főleg fizikailag) nagyon nem kellemes, szinte meglepődtem a végén, hogy mégis sikerült épp a „legviccesebb” meséért különdíjat kapnom az Aranyvackoron, hiszen maga a kivitelezés nem volt éppen a legviccesebb.

Voltak-e már korábban is gyerekkönyv-ötleteid?

Hát, ahogy vesszük… A diplomamunkám szintén könyv volt, de komplett teljes egész könyvötletem most nincs, inkább csak homályos célok és kérdések vannak a fejemben, mint például hogyan lehet kép-karakter-történés stb. párhuzamokon keresztül feldolgozni egy-egy témát (csak hogy ne minden a viccről szóljon – pl. a kegyelem témáját) úgy, hogy lehetőleg minden ember, aki látja vagy olvassa, tényleg átéljen, megérezzen valamit belőle. Szóval ilyen párhuzam-ötletek vannak a fejemben időnként.

Milyen könyveket szerettél nézegetni, olvasni gyerekkorodban?

Mindenfélét. Emlékszem a tesómmal időnként direkt belenéztünk egy Bosch-albumba, hogy szörnyülködjünk, mert azt is jó néha. Mesékből inkább a népmeséket szerettem. Minél szövevényesebb volt, annál jobban tetszett: minden szereplő változzon át 18-szor, haljon meg, és szülessen újjá, és a végén egyáltalán ne emlékezzünk az elejére!

Falu és város konfliktusa gyakori témája a meséknek. Te miért választottad a város tematikát a könyvedhez?

Akkor épp az volt az Aranyvackor-pályázat témája, tehát nem lehetett mást. Amúgy ez eleve hálás téma.

És miért pont cica a főhős?

Macska, ráadásul kukamacska, ez lényeges, azért az, hogy szabad legyen, és hogy kialakíthassa ezt a fura viszonyt a patkányokkal: se nem barát, se nem ellenség, csak tisztán ismeretlen.

Honnan kapta a nevét?

A név kapcsán azon gondolkodtam, hogy akár áprilisi tréfa is lehet a mese témája például így kezdődhetne egy vicc: „és azt tudtad, hogy az autók…” Azonkívül áprilisban volt a pályázat, ezért is nagyon adta magát.

A szabadság és az elnyomás kérdése nem egyszerű téma. Ehhez képes Április könnyedén rendet rak az „alvilágban”.

Én magam nem értek a politikához. Szabados Tamás sokat segített abban, hogy a macska létének és tetteinek célja legyen, gyakorlatilag abban, hogy mi legyen a történetben a bonyodalom. Engem egy olyan macska érdekelt a kezdet kezdetén, aki fellibbenti a fátylat mindenről, amit már megszoktunk, amibe belefásultunk.

Nagyon színes világot jelenít meg a könyv, milyen technikával dolgoztál, miért ezt választottad?

Számítógéppel készült a grafika, mert akárhogyan is nézzük, könnyebben és gyorsabban pakolhatóak így az elemek. Én alapjában véve szeretek pakolni: hézagokat kitölteni is, meg szeparálni is. Szóval győzött a technika, ámbár szerintem semmi sem kiszámítható, sokszor itt is történtek véletlenek, amik sokat segítettek.

Folytatódnak-e Április kalandjai?

Igen, a kiadó érdeklődött. Őszintén szólva nem lesz könnyű megtalálni a macskát, de azon leszünk, hogy kiderítsük, merre ment.

Nagyon gazdag az utóbbi évek magyar képeskönyvtermése. Remek illusztrátorok alkotnak. Vannak-e példaképeid? Ki(k)nek a munkái tetszenek neked?

Hát most tényleg nagyon sokan vannak, igazából én már követni sem tudom, de számomra A kockásfülű nyúlnál már nem lesz jobb. Bár ez egy másik műfaj.