Rajzpályázat óvodás csoportok részére
A 2010-es Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve alkalmából a TEMI Fővárosi Művelődési Háza Szegénység és egészséges életmód címmel országos rajzpályázatot hirdet.
A verseny célja: A Fővárosi Művelődési Ház Szegénység és egészséges életmód tematikájú gyermekrajz kiállításának megrendezése a beérkezett alkotásokból. A nyertes óvodai csoportok munkái október 11-17-ig lesznek láthatóak a Társadalmi Szociális Egység Hetének kísérő kiállításaként.
Részvételi feltételek:
A pályázat témája: Az Almát szemétér’, Isten és a koldus vagy a Fogfájós nyuszi című mese illusztrációja szabadon választva (lásd mellékelve).
A rajz technikája szabadon választható, bármilyen rajzeszköz használható (akvarell, tempera, vízfesték, színes ceruza, zsírkréta stb.)
Rajzlap mérete: A/4 formátumú.
Egyéb feltételek: A versenyre kizárólag saját művekkel lehet pályázni.
A következő adatokat kérjük feltüntetni a rajzlap hátoldalán:
– A pályázó óvoda neve, postacíme, mail címe, telefonszáma
– A pályázó csoport neve, létszáma
– A rajz elkészítésében segítő nevelő neve
Beküldési határidő:
A rajzokat 2010. október 1-ig kérjük eljuttatni a TEMI Fővárosi Művelődési Ház címére (1119, Budapest, Fehérvári út 47. ) A küldeményre kérjük ráírni: RAJZPÁLYÁZAT
A verseny értékelése:
A beérkezett pályaműveket szakértő zsűri értékeli és díjazza.
1. helyezett: Csoportos tiszteletjegy a Társadalmi Szociális Egység Hetében szervezendő gyermekszínházi előadásunkra vagy 15.000 Ft értékű papír-írószer ajándékcsomag
2. helyezett: Csoportos tiszteletjegy a Társadalmi Szociális Egység Hetében szervezendő gyermektáncházunkba vagy 10.000 Ft értékű papír-írószer ajándékcsomag
3. helyezett: Csoportos tiszteletjegy a Társadalmi Szociális Egység Hetében szervezendő gyermektorna programunkon vagy 5000 Ft értékű papír-írószer ajándékcsomag
További információ: Kungl Janka kulturális szervező Tel: 06-1-203-38-68/128 mellék, vagy janka.kungl@fmhnet.hu
Almát szemétér’ (kárpátaljai magyar népmese)
Élt Ajakon egy nagyon gazdag ember. Egyetlen fia szép, derék ember vót. Ott vót a kora, hogy megnősítsék.
– Édesapám, ne házasítsatok – mondta a fiú az apjának -, mert azt veszem el, akit szeretek!
Vitte a keresztapja gazdag helyre, szegényebb helyre, szép jánhoz, csúnya jánhoz, gazdagho, szegényhe, nem kellett neki senki. Eljött az ősz, ű maga mondta akkor az édesapjának:
– No, édesapám, én már most megyek házasodni.
– Jól van, fiam – mondta az apja –, mennyi pénz kell, mennyi garast adjak?
– Nem kell nekem semmi, csak két szekér alma meg a legfiatalabb szógád – mondta a fiú . – De akármilyen menyasszonyt hozok, szeressétek, mint gyermeketeket, mert ha nem, elrejtem magamat.
Az édesapa belenyugodott. A fiú a két szekér almáho még egy üres szekeret is kért, aztán elköszönt az édesapjátul. Az édesapja jó szívvel elbocsátotta, de veres zsebkendőjével a könnyeit törülte.
A fiú keresztülment hét falu határán, a hetedik falu végén megállott, a piac közepén elkezdte árulni az almáját, ilyen szókkal: – Almát szemétér, almát szemétér!
Szaladtak a gazdag jányok, hozták a sok szemetet kosárokkal. Az ajaki legény mindet jól megnézte, egy sem volt még eddig kedvére való. Már az üres szekere szeméttel félig vót, a fél szekér alma elfogyott. Ment tovább, elérte a nyolcadik falut, ott is ilyen szavakkal kínálta almáját: – Almát szemétér, almát szemétér!
Jöttek a jányok ismét hozták a szemetet. Az alma elfogyott, a szemét megszaporodott. Esteledett befele. Nem akarta, hogy ott töltse az éccakát, tovább indult. Megint kiabálta:
– Almát szemétér, almát szemétér!
Elfogyott az alma, csak a másik szekérnek az aljába vót még egy szép piros alma, a legszebb valamennyi közt. Látja a fiú, hogy a félsetétségben egy szégyenlős kislány jön, egy pici kosárral, de alig vót szemét a kosarába. Látja, hogy megáll, és nem jön közelebb. A legény végül megszólította: – Gyere közelebb, ne szégyelld, hogy kevés a szemeted, ezt keresem én.
Elhajtottak a jány szüleihez, nádfedeles kis házikójukba. Mindenütt tisztaság vót, bocskoros öreg jött a fiú elibe. A legény a szívére ölelte, és a kisjányt megnyerte. Másnap reggel a fiú szekérre pakolta a jány kis szegénységét, és hazavitte menyasszonyát a szülői házba Ajakra. Az ipája szívesen fogadta. Háromnapos menyegzőt tartottak és még ma is élnek, ha meg nem haltak.
elrejtem magamat – elbujdosik, hogy nem látják többé
ipája (ipa) – a legény édesapja, a menyasszony apósa