Mit olvassunk nyáron?

Utazz Bálnabusszal

Írta: Dániel András
Illusztrálta: Máray Mariann
Kiadó: Két Egér

Mariann azon kevés magyar illusztrátorok egyike, aki az utóbbi években kijutott a bolognai pályázat kiállítói közé. Már az egyetemen festegette a bálnát, saját fejlesztésnek mondható így ez a léptékjáték, a motormányos tengeralattmászó, vagy a léghüllős cipelin, mind-mind a tűpontos gyermeki fantázia remeke.

Királylányok második könyve

Írta: Zalán Tibor
Illusztrálta: Metzing Eszter
Kiadó: Cerkabella

Zalán Tibor negyven királylány meséjét adta közre két kötetben, 2017-ben a második rész is elkészült Metzing Eszter illusztrációival. Az első kötetet Keszeg Ágnes illusztrálta. Hogy kik és milyenek ezek a királylányok? Habakuk király lányai mind, akik a Hattyús Kastélyban élnek. Egyik sértődős, másik icike-picike, Zalán nyelvén Szütyürű-Mütyürű, megint másik jól számol, ahány lány, annyiféle. Az esti mesének is kiváló (se nem rövid, se nem hosszú) szövegek mögött olyan alkotó jelenik meg, aki maga is jelen van a történetekben, a kiszólások, az emlékeztető fragmentumok, a népmesékből is jól ismert megszólítások izgalmas meseszövést eredményeznek. Ezekben a mesékben végre a királylányok a főszereplők, a királyfik legfeljebb mellékszereplőként, kérőként jelennek meg. Egy-egy emberi tulajdonság, mint például a sértődékenység, könnyen meseszervező motívummá válik, a dialógusok pedig a drámaíró Zalán Tibor írói tehetségének ragyogásai. Metzing Eszter illusztrációi továbbgondolják a mesében leírtakat, atmoszférateremtő ereje a képeknek összefonódik az olvasottakkal.

Téli rege

Írta: Szabó T. Anna
Illusztrálta: Schall Eszter
Kiadó: Holnap

A Holnap kiadó Mesék az Operából című sorozata hiánypótló a magyar könyvpiacon, ennek a része a Goldmark Károly utolsó operája a William Shakespeare drámájából írt Téli Rege. A sorozatban megjelent gyönyörűen illusztrált könyvek a zeneművek eredeti történeteit megtartva, a gyerekek számára is érthetően vezetik be a gyerekeket a komolyzene világába. A könyvhöz CD-melléklet is tartozik, így mind a szöveg szépsége (Szabó T. Anna fordításában), mind a képek (Schall Eszter illusztrációi), mind pedig zenemű meghallgatható részletei összművészeti élményben részesítik a gyerekeket.

A holló gyűrűje

Írta: Berg Judit
Illusztrálta: Nagy Kincső
Kiadó: Ecovit Kiadó

Berg Judit A holló gyűrűje címmel egy izgalmas meseregényt írt azoknak a gyerekeknek, akik szeretnek felfedező utakra indulni a történelmi helyek rejtett zugaiba, akik szívesen engedik szabadjára fantáziájukat ódon belső terekben, hogy történetekbe merülve életre keltsék régi korok anyagba vésett emlékeit.
A könyv főszereplője egy kilencéves kislány, akit beszippant a Mátyás-tempom miliője. A kedvenc szobra a királyi pár sírjánál található faragott szürke kutya, aki hűségesen őrködik a Szentháromság-kápolnában, s akit a kislány elnevez Bodzának. A mindennapok nyugalmát azonban megzavarja egy váratlan esemény, a viharfelhők baljósan beterítik a budai helyszíneket: a Menyasszony-kapu fölött található torony tetején ülő holló csőréből elveszett az aranygyűrű. A templom kőbe zárt állatai megelevenednek, hogy segítsenek a nemes tárgy felkutatásában. A keresés során átélhetjük a nyomozás változatos, izgalmas fordulatait, s közben felfedezzük a történelmi terek szépségét, ódon hangulatát. A kutató nyomozás nem tűr halasztást, mert az állatok csak akkor nyerhetik vissza eredeti örök formájukat, ha időben megtalálják az elveszett gyűrűt. Nagy Kincső illusztrációi jól illeszkednek a történelmi hangulathoz. A meseregény kiválóan alkalmas élményalapú feldolgozásra az iskolában, s nagyszerű lehetőség a közös felfedező olvasásra a családokban.

A világ leggonoszabb meséi

Írta: Ijjas Tamás – Lackfi János
Illusztrálta: Molnár Jacqueline
Kiadó: Móra

A kötetben mesei elemekre hangolt tréfás irodalmi szövegek találhatók, mégpedig olyan jeles szerzőktől akik a nevetős kedvre derítő, humorral telített meseszövésben a legaktívabbak. Ijjas Tamás és Lackfi János a leggonoszabb mesékben egymással versengenek a nagyotmondásban. Könyvük a gyerekeket olvasásra motiváló kortárs szövegek sorát gazdagítja: a mesékben benne vannak azok a hozzávalók, amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát – leleményességük garantálja az irodalmi szövegekkel való élményszerű találkozást. A nyelvi ötletekkel, innovációkkal telített írások mindannyiunk gyerekkori meseélményeit és korunk jelenségeit ötvözve rendkívül szórakoztató módon, a mai környezetre reflektálva fonják tovább az emlékeink mozaikjait.
Igazi felfedező élményt jelent megtudni, hogy milyen nehézségekkel, milyen gonoszságokkal kell megküzdenie egy-egy mesei szereplőnek. Hogyan hadakozott Aladdin a csodalámpával és ennek mi lett a következménye? Miért gonoszkodott a Szépség a Szörnyeteggel? Miért nem ment el Hamupipőke a bálba? Miért élt boldogtalanul a szépségkirálynő? Milyen sorsra jutott Csipkerózsika, Hamupipőke, a kis katica, vagy a világ legbátrabb és legfeledékenyebb királyfia?
A kötet a nevelési-oktatási folyamat bármely szakaszába beilleszthető ajánlott olvasmányként, s remek szöveggyűjteményként használható a gyerekirodalmi stúdiumok anyagához is.

Robotok

Írta és illusztrálta: Molnár Jacqueline
Kiadó: Móra

Molnár Jacqueline Robotokja gyönyörűen humanizálja a műembereket! Semmi számítógép, semmi hatásvadász verlauf, hanem direkt a klasszikus akril-kréta-technika, semmi vonalzó, hanem az előrajzolás nélküli karakterek. Emberi melegséggel jönnek a robotokból a következő fogalmak: szorgalom, jókedv, szögletes, gömbölyű, társ, megértés, megbánás, érzelem, szomorúság, bánat, csalódás, kapcsolat, boldogság, szerelem, igen. A legszebb és legszellemesebb a négy utolsó szó: Bezárás Elalvás Mégsem Újraolvasás.

Pesti mese

Írta és illusztrálta: Pásztohy Panka
Kiadó: Pagony

Körúti homlokzatok, körfolyosós, cselédszobás belső udvarok, kovácsoltvas korlátok a gangon, vásárcsarnok, Szabadság híd, hitelesen, átírás nélkül.
Szerencse, hogy csak a szép, nagyszemű figurák, az emberek az átírtak, míg az állatok valóságos arányúak, a kecske, a boci, de a szemecskéjükkel mégis ránk hasonlítanak, érdekes ez a hármas megoldás… informál is, ugyanakkor elkerüli az ember realisztikus ábrázolását, szerencsére. A minimális kísérőszín, a szívecske pirosa, a méhecskék, a villamos sárgája… a jel az óvodában. Magunkra ismerünk, bizony.

Páratlanok 1. – A világ peremén

Írta: Frank Márton
Kiadó: Ciceró

Ők tizenhárman a páratlanok, a világ különböző részeiről összegyűjtött tizenhároméves fiúk, akik egy iskolai tesztírás másnapján furcsa módon egy erdő közepén ébrednek. De hogyan kerültek ide? Miért pont ők a kiválasztottak? Hogy fognak szót érteni egymással, ha mindenki más nemzetiségű? Kik a fogvatartóik és kiszabadulhatnak-e valaha, hogy visszatérjenek a családjaikhoz? Túlélhető egyáltalán ez a kaland számukra? A kérdésekre a választ az elsőkönyves író, Frank Márton adja meg a mindvégig izgalmas cselekményszövéssel. Önfeláldozás, leleményesség, kitartás, bátorság jellemzi ezeket a fiúkat, miközben folyamatosan változnak a helyszínek és mind újabb és különlegesebb szereplők jelennek meg a történetben.

Vajon nagyi és az aranyásók

Írta: Szabó Róbert Csaba
Illusztrálta: Orosz Annabella
Kiadó: Gutenberg Kiadó

A kérdezés tudománya, mi több a kérdezés művészete lesz a tétje Szabó Róbert Csaba könyvének. Főhősünk Ferkó, aki nyaralni indul nagymamájához egy erdélyi falucskába, ahol egy gonosz törpe által vezetett szervezet készül eltűntetni a föld színéről a települést. Kérdésekkel indul a nyomozás, és hamarosan ki is derül az igazság. Ám ezek a kérdések sokkal többre irányítják rá a figyelmünket, mint pusztán arra, hogy az önző anyagi érdek miből és honnan ered. A kérdések az érzéseink valódiságára, az identitásunkra irányítják a figyelmet azáltal, hogy tisztázzuk múltunkat, gyökereinket. Az okok megtalálásának egyetlen esélye, hogy tudjunk kérdezni. Ám kérdezni csak az tud, aki ismeretekkel rendelkezik, és aki kíváncsi a körülötte lévő világra. Ezt a mintázatot pedig ki tudná jobban megtanítani egy gyermekkel, mint a nagyszülő a maga tapasztalataival és bölcsességével?

Nyári nyomozás

Írta: Lipták Ildikó
Illusztrálta: Treszner Barbara
Kiadó: Csimota

A tizenegy éves Bálint számára beköszönt a vakáció, amelynek ő – életében először – kelletlenül, sőt némi szorongással néz elébe. Ennek oka az, hogy családjával éppen most költöztek új városba; hátrahagyva iskolát, barátokat, vagyis mindent, ami otthonosan megszokott volt azidáig. Ráadásul a szülei között sincs minden rendben…
Ezzel a klisének tűnő alaphelyzettel indul Lipták Ildikó ifjúsági regénye, ám a történetszövés messze felülmúlja az álagos kamaszregényekét. A szerző ugyanis tökéletesen beszéli célközönsége nyelvét, a kamaszkor küszöbén álló gyermek dühét, magányát és félelmeit is jól ismeri. A főhős monológján keresztül olyan kényes, sőt fájdalmas témákat is felvet, amelyek minden bizonnyal sok tizenévest foglalkoztatnak. A nyári szünet és a „nyomozósdi” tehát csupán a felszín, míg a valódi kaland a mélyben, a főhős lelkében zajlik. A világ megértésének vágya, az identitáskeresés feszült drámája a szó nemes értelmében vet “szórakoztató” irodalomba oltva.
Ezt az ambivalenciát, a könyv élénk-nyomasztó hangulatát remekül kiemelik Treszner Barbara izzó vörösekkel és metsző kékekkel operáló expresszív képei.

„Egy kicsit flúgosnak tűnt a tag.” Friss, laza, könnyen gördülő a szöveg, a rajzi világ pedig korszerűen idézi a hatvanas évek redukált, szinte karikatúra-szerű világát. Jól keveredik a manuál, és a gépi effekt, bátrak a perspektíva-torzítások, tiszta, egyértelmű a szellem, harmonikus a szöveg karakterével. Egyedül a szívópapír mossa össze túlságosan a sötét tónusok közti kicsiny különbségeket. A kötészet viszont illő a szöveg-kép egységéhez.

Egyik kutya, másik eb

Illusztrálta: Schmidt Cecília
Kiadó: Csimota Kiadó

A kötet 45 magyar szólást és közmondást, illetve ezek idegen nyelvű megfelelőit tartalmazza. A külföldi változatok az eredeti nyelven, és nyersfordításban is olvashatók. A megfelelés néhol egészen konkrét, míg máshol csupán laza logikai kapcsolódást mutat. A könyv oldalait böngészve a markáns kulturális beágyazottság mögött munkáló – nemzetek között átívelő – eszmei rokonság komfortérzettel tölti el az olvasót. Az „idegen” tradíciókban gyökerező gondolatok váratlanul az ismerősség tapasztalatával lepnek meg minket. Ez a kötet nem a szó szoros értelmében vett gyerekkönyv, hiszen minden korosztály számára egyformán informatív. Az izgalmas koncepció a grafikus-szerző jóvoltából a jelenkor hibrid vizualitására reflektáló friss képanyaggal és tipográfiai megoldásokkal társul. A totális stíluspluralizmus jegyében a laza skiccek, a hideg vektoros formák, a dadaista ízű montázsok és a finoman festői illusztrációk mind-mind egyenrangú partnerek. Schmidt Cecíliai munkája értékteremtő könyvművészeti alkotás.

Az összecsukható nagymama

Írta: Szőcs Margit: 
Illusztrálta: Kürti Andrea
Kiadó: Gutenberg

Ehhez a varázslatos hangulatú mesegyűjteményhez az élénk fantáziájú Boldizsár, és az őt körülvevő dolgok szolgáltatnak anyagot. A kisfiú képzelete nyomán megelevenedik a világ: még a leghétköznapibb dolgok is megtelnek élettel és válnak különös kalandok főszereplőivé.
Szőcs Margit az egymástól független rövid történeteken keresztül magánmitológiát teremt, amelyben hétköznapi életünk legbanálisabb tárgyai, profán részletei válnak ellenálhatatlanul különlegessé – egy gyerek szemén keresztül. Az abszurd humor, a váratlan, szürreális elemek és a fáradhatatlan nyelvi lelemény mesteri elegye teszi ezt a könyvet igazán élvezetes olvasmánnyá. A virtuóz módon megkomponált szöveg méltó párja a könyv vizuális megjelenése is. Kürti Andrea éteri szépségű finom festményei önmagukban is erős atmoszféra-teremtő erővel bírnak. Az eredeti figurastílus, a míves felületek és a gyönyörű színharmóniák garantáltan elbűvölik a befogadót.

Tök Magda kalandjai

Írta: Gáti István
Illusztrálta: Nagy Norbert
Kiadó: Móra

A Móra Kiadó gondozásában megjelent Tök Magda kalandjai című kötet, mely verses meséket és a szöveghez – ennek mind tartalmához és stiláris sokrétűségéhez, mind vizuális megjelenéséhez – kitűnően illeszkedő grafikákat tartalmaz, igazi korhatárok nélküli könyv. A mindennapokról szóló történetek (családalapítás, gyereknevelés, munka, sportolás, nyaralás), a vers ritmusa, rímtechnikája és mindenekelőtt az egyenletesen magas szintű humor (beszélő nevek, intertextuális játékok) miatt gyermeknek és felnőttnek is kitűnő szórakozást nyújt.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy többről van itt szó, mint puszta szórakoztatásról, hiszen a Tök Magda kalandjai című könyv valójában állatbőr helyett „növényhéjba” bújtatott jellemző embertípusokkal, humán konfliktusokkal és kérdésekkel szembesíti az olvasót, pontosan úgy, mint a klasszikus állatmesék teszik. Ehhez az álcázott társadalomrajzhoz lényegileg járulnak hozzá Nagy Norbert grafikái, melyek azon túl, hogy gazdag tárházát adják a mimika- és gesztusábrázolásoknak, szöveghűen alkalmazzák a humor, a groteszk vagy éppen a gúny képi eszközeit. Stílszerűen szólva, ez egy „tök jó” mese és parabola.

Háry, a rettentő magyar vitéz

Írta: Zalán Tibor
Illusztrálta: Kállai Nagy Krisztina
Kiadó: Pagony

Garay János obsitos figuráját, Háry Jánost, Kodály daljátéka és szvitje, Jankovics – Richly – Marsall mesefilmje és a filmmusical-ek után, 2017-ben, Zalán Tibor formálta meg újra és tette az irónia az önirónia és az önreflexívitás megannyi poétikai eszközének felhasználásával 21. századivá.
A költői remeklésnek köszönhetően ugyanis a későromantika nagyotmondó hőse nemcsak még-nagyobbat mondóvá vált (főként azáltal, hogy kalandjait még aprólékosabban és még bőségesebben meséli el, mint a korábbi Háryk), de a belső monológok, az önértelmező gesztusok folytonos jelenléte, a stiláris szintek váltakozása miatt „maibbá”, jellemében összetettebbé vált. Hol egy letűnt világ katonájának, hol korunk szuper-hősének látjuk, hol nevetünk rajta, hol meg pironkodunk azért, hogy kinevettük.
A szövegvilág és a főhős jellemének összetettségét Kállai Nagy Krisztina illusztrációi a képi forma- és színvilág, valamint a kompozíció és a nézőponttechnika változatosságával hangsúlyossá teszik; ötletesek, dekoratívak, változatosak és mégis mértéktartók a képek.
A poétikai eszköztár gazdagsága, a nyelvi, a helyzet és a jellemkomikum, a humor bősége miatt Zalán Tibor verses meséje nemcsak az irodalomra fogékony gyermekeket, kiskamaszokat, de minden bizonnyal, korhatártól függetlenül, a felnőtt olvasót is műveli és szórakoztatja.

Gúfó a boszorkányszombaton

Írta: Lanczkor Gábor
Illusztrálta: Takács Mari
Kiadó: Csimota

A befogadás-elméleti munkákban többször leírták már, hogy a képeskönyvek élvezete az előfutára annak, hogy ne csak tanuljunk olvasni, hanem akarjunk is. Takács Mari Gúfó-figurája, a Gúfó-mesék nagy szemmel, kerekded testtel, kisded-sémás végtagokkal ábrázolt hősei, nem beszélve a könyv külön tanulmányt kívánó fa-ábrázolásairól, minden esetre nagy biztonsággal megjósolható, hogy felkeltik majd a három-hat évesek kíváncsiságát, és hogy a nagyobbakat olvasásra inspirálják. A szöveg történetvezetése, Lanczkor Gábor meséje, nyugodt és kiegyensúlyozott: az ismeretlen éji vándorok, a medve-szellemet elővarázsló boszorkák idegen és titkos világa keltette feszültség – melyet Gúfó, a bagolyfióka veszélyhelyzetbe kerülése tovább fokoz – végül ugyanis megnyugtató feloldást és megoldást nyer. A hős a maga módján megküzd a szabadságáért és igazságáért, jutalmul az elbeszélő, egy könnyed mondatfordulattal, hazavezeti őt. A képek merész elkeretező megoldásai, képkivágásai és stilizációi összhangban vannak a szöveg nézőponttechnikájával, és azzal a transzponáló megoldással, amely egy kisgyerek érzés- és tapasztalatvilágát egy madárfiókáéba helyezi át, megteremtve ezzel azt a vonzó, mesébe csalogató helyzetet, ami egy jó gyerekkönyv fontos ismertetőjegye.

Milyen színű a boldogság?

Írta: Szabó T. Anna
Illusztrálta: Maros Krisztina
Kiadó: Pagony

Maros Krisztina és Szabó T. Anna közös kötetére igaz az, amit a jó képeskönyvekről mond a szakirodalom: az az „olvasói rés” működteti, amely a szavak és a képek közt rejtőzik, és amely voltaképpen nem más, mint az ötletek tere. Ez nem egy jellemző a sok közül, hanem központi funkció. A történetet vagy inkább történeteket egyrészről tehát, az alkotás felől nézve, a vers és az illusztrációk dialógusa, másrészről, a mindenkori befogadók felől nézve, a felnőtt és a gyerek dialogikus olvasása hozza létre.
Metaforák, metonímiák („rókarőt domb”, „lopakodó lomb”, „forró fókusz”), az érzékterületeket vegyítő szinesztéziák bősége jellemzi a könyv szövegvilágát, melyek mindegyike mögött jól érzékelhetően ott működik a képek alkotásra ösztönző ereje. Az az inspiráció, amely nemcsak Szabó T. Anna sorait hívta életre – hiszen, mint a fülszövegből megtudjuk, előbb voltak a képek és később született a vers – hanem, feltételezhetően, előhívja majd az olvasók saját meséit és történeteit is. A Silent Book Contest nemzetközi képeskönyv pályázatának döntős könyve a „sziromszállongó pillanatok” különös ajándékát nyújtja minden, benne elmélyedni tudó olvasó-nézőnek.

Líra és Epika

Írta: Varró Dániel, Szabó Borbála
Illusztrálta: Baranyai András
Kiadó: Pagony
Így is lehet az irodalomról gondolkodni? Pontosabban, hisz éppen ez itt a lényeg, a meséről úgy írni és rajzolni – meta-viszonyban, mégis humorosan – hogy közben maga a mese, azaz a beszéd „tétje” is folyamatosan szövődik? Varró Dániel, Szabó Borbála és Baranyai (b) András közös könyve után egyértelmű a válasz, hiszen benne egyszerre látjuk azt, ami elkészült, azzal, ahogyan készül.
Ez utóbbi jellemző, azaz a meta-viszony, a mesén-túliság, azáltal teremtődik meg, hogy a szerzők magáról az irodalomról, a műnemekről és műfajokról, poétikai kérdésekről írnak és vitáznak, emellett bőséggel szólnak önmagukról és alkotótársukról, a képek pedig személyükben jelenítik meg őket és téma-keresésnek álcázott mesemondási eljárásaikat. Ez az ugyancsak teoretikus, ebben az értelemben tehát meta-téma, mégis a lehető legtermészetesebb módon, egy szép és humoros mesén keresztül közvetítődik a befogadóhoz, aki belefeledkezőn olvassa el a két ország, Líra és Epikum hadban állásának és a lakói közt szövődő érzelmeknek, házasságoknak a történetét. Ebben a könyvben nemcsak az irodalmi műnemek egészíti ki egymást és alkotnak egységet, de nota bene, még a szerzők neve is: Szabó és Varró (melyre a borító grafikája rögtön rá is játszik), sőt, fokozhatnánk tovább, miként két műnem valójában egy harmadikat, nevezetesen a (mese)drámát hívja életre, úgy jár „karöltve” itt a szöveg a képekkel. Nemcsak azért, mert a két médium vizuálisan folyton egymásra és egymásba épül, hanem azért is, mert jelentésben és szemléletben is (például abban, ahogyan a történelmit és az aktuálisat vegyítik) kétségtelenül eggyé válik. Amit a Pagony Kiadó e könyvében „kiszabtak”, „ráhímeztek” és „megvarrtak” az alkotók, az valószínűleg sokáig kedvence lesz még nemcsak a bábszínházak látogatóinak, de a mesét kedvelő olvasóknak is.

És most elmondom, hogyan lifteztem

Írta és illusztrálta: Dániel András
Kiadó: Pagony

Dániel András kötetének alaphelyzet, hogy egy öt éves kisfiú az óvodai csendes pihenő helyett (alatt) liftes fiúnak áll. E minimalista utazási regényben a kisfiú szintről szintre kalauzolja nézőit a Le Pattant Hotel húsz emeletén. A képzeletbeli utazásba magát a könyvtárgyat is bevonja, mikor a megszokott olvasási nézetéhez képes 90 fokban elfordítja a kötetet, így minden oldalpár egy-egy megállója a felfelé haladó liftnek. Az ábrázolt valóság több szintű: a lift fülkéje a benne tanyázó varázslatos és furcsa lényekkel a valóság neonfényes terepe; ez alatt, a lappárok alsó részében húzódik azonban egy szürke zóna, a liftakna félhomályos és rejtélyes tartománya. A látható mögötti láthatatlan (ám nagyon is létező) a gyermeki képzeletet foglalkoztató valóság. Az öt éves kisfiúk számára a falban tekergő vezetékek, a föld alatt húzódó csövek legalább olyan valóságos és érdekes dolgok, mint a felszín jelenségei. Dániel a gyermeki valóságlátásnak erre a kettős természetére apellál, amikor felszíni történetének hátterébe egy félhomályos „második valóságot” teremt. Összességében Dániel András egyéni hangú meséje, kép és szöveg több rétegű, összetett egységéből bontakozik ki.

Bodzabél

Írta: László Noémi
Illusztrálta: Kürti Andrea
Kiadó: Gutenberg

A Gutenberg kiadó gondozásában megjelent verseskötet László Noémi és Kürti Andrea alkotópáros remekműve.  A versek ritmusa, zeneisége, a versépítkezés a klasszikusokat idézi (Weörest, Kányádit), ugyanakkor gyakran megjelenik a természeti csodák mellett egy-egy kérdés, filozofikus megfigyelés. „A fájdalomgolyó vadszürke és vizes, mert ahová gurul, ott sírni volna jó” – szólal meg a költői hang a találomra felütött kötetben. László Noémi finoman vetíti egymásra a gyermeki lélek és a természet rezdüléseit, a versek hangzása, dallama pedig kozmikussá tágítja az olvasottakat. Kürti Andrea illusztrációi a versben elhangzottakat újra interpretálják, a képek hangulata magával ragadó.

A házicsoki színe

Írta és rajzolta: Molnár Krisztina
Kiadó: Koinónia

A hazai gyerekkönyv-írók közül kevesen mernek szentimentalizmus és álszenteskedés nélkül beszélni a 20. századi magyar történelem neuralgikus eseményeiről. Molnár Krisztina A házicsoki színe című, a kolozsvári Koiónia Kiadó jóvoltából megjelenő kötet úttörő kezdeményezés e téren. A Ceausescu rezsimet bemutató könyvében Molnár Krisztina képekkel és szöveggel váltakozva és egyenlő arányban idézi meg a diktatúrát. Elbeszélése egyes szám első személyű, a felnőtt visszaemlékezése, aki színekre asszociálva, 19 tételben eleveníti fel a Ceausescu rezsimben megélt gyerekkorát. Az emlékező szubjektív, gyermeki szemszögéből adódóan nem a nagypolitika eseményei, hanem az „alulnézetből” megélt történelem tárul fel, ahol a házilag készített csoki íze felülírja a világpolitika nagy mozgásait. A memoár jellegű szöveghez illeszkedve a képek fő forrása is a privát képek sora: fényképek, tárgyak, gyermekkori rajzok. Molnár Krisztina e vizuális emléktöredékekből montírozza össze kompozícióit. A kollázs jelleg összhangban van az emlékezés rekonstruáló, töredékes és önkényes karakterével.

Ludmilla megoldja

Írta: Kertész Erzsi
Illusztrálta: Bognár Éva Katinka
Kiadó: Pagony

Kertész Erzsi meséjének főhőse egy cserfes kislányba oltott Winston Wolf: a kultikus Ponyvaregény problémamegoldójához hasonlóan Ludmilla is csavaros észjárással, váratlan ötletekkel igyekszik ügyfelei segítségére. De itt véget is érnek a párhuzamok, Ludmilla ugyanis egy asszisztenst is fogad maga mellé, akit első találkozásuktól kezdve arra nevel, hogy a „főnöknek” kijáró tisztelettel közelítsen hozzá. Ő Döme, aki először nehezen viseli a lány tüskés stílusát, ám mellette marad, elvégre barátokat keres, és talán Ludmilla lesz aki, tud rajta segíteni. Első látásra úgy tűnik, hogy az eltűnt madár, a szerelmi bánat vagy az unalom problémáit még együtt sem tudják maradéktalanul megoldani – vagy mégis? A két barát, akarom mondani, kolléga ugyanis nem a felnőttek által megszokott válaszokat adja a felmerülő kérdésekre, hanem inkább arra mutat rá, hogy amit gondnak látunk, az néha nem is létezik: „Ludmilla már régebben megfigyelte, hogy a felnőtteknek mindig van valami megoldandó problémájuk, és ha éppen nincs, hát gyorsan kitalálnak egyet.” Kertész Erzsi és Bognár Éva Katinka közös meséje megnevettet és elgondolkodtat – ahogy ezt a szerzőtől már megszokhattuk.

Szívlapát. Kortárs versek

Szerkesztette: Péczely Dóra
Illusztrálta: Dániel András 
Kiadó: Tilos az Á

Ha van vagány kortárs verseskönyv, akkor ez kétségkívül az, kívül és belül. Péczely Dóra remek érzékkel válogatta össze lényeges témák köré azon szerzők és szövegek sorát, akik és amelyek izgalmat csempésznek a klasszikus versolvasáson edződött kamaszok olvasmányélményei közé. Nem mintha a klasszikus lírát nem tartanánk csakúgy izgalmasnak, de épp az a jó a Szívlapátban, hogy ahhoz is kínál fogódzókat, mutat meg párbeszédfelületeket. Nincs szembenállás, csak folytonosság és barátkozás. (Olykor némi odamondogatás.) A könyv a legkevésbé sem megúszós, nem a könnyű kompromisszumokat célozta meg, még akkor sem, ha természetszerűleg a kortárs költészeti szcéna „sztárjait” is fölsorakoztatja. Ez is kell ahhoz, hogy a könyv „kapudrogként” szolgáljon a költészethez – de még inkább kellenek a hol könnyed, hol kőkemény, hol elgondolkodtató, hol fölvillanyozó, hol „popos”, hol „avantgárd” versek. Csak kapkodjuk a fejünk, mennyi erős ötletet gyűlt itt egybe. Legyen egy Szívlapát minden iskolai könyvtár polcán, s onnantól kezdve a többi már a könyvtárosokon és a tanárokon múlik – no és persze az olvasókon.

Felhőmesék

Írta: Tóth Krisztina
Illusztrálta: Timkó Bíbor 
Kiadó: Magvető

Nem véletlen az, hogy a könyvet 4–100 éveseknek ajánlják – s nem csak a száz éves örök gyermekeknek, de a felnőttek is, hiszen sem Tóth Krisztina szövege, sem Timkó Bíbor rajzos varázsvilága nem válogat korosztályi alapon: mindenkit megszólít. (S hogyan legyünk százévesek? A majdnem százéves bácsi címszereplője elárulja a hosszú élet titkát: „annyi mindenkit szeret, hogy sajnálja őket itt hagyni”). Tóth Krisztina az utóbbi években a legjobb formáját hozza (gyerek)könyveiben: az Anyát megoperálták és A lány, aki nem beszélt tabutémái után itt vannak, Timkó Bíborral koprodukcióban, az egészen kiváló „mese”-könyvek: az Orrfújós mese, a Zseblámpás mesék, illetve a Felhőmesék – utóbbiban az író humora, bölcsessége, líraisága, játékossága, életismerete egyaránt magas szinten mutatkozik meg. A történetek visszatérő főszereplője, fölfedezője Lili, aki a mesékben rendre vagy szokatlan emberekkel és egyéb állatfajtákkal találkozik, vagy maga ad szokatlan válaszokat jól ismert kérdésekre. A szintúgy nem megszokott felhőmesék pedig egészen egyszerűen: szépek.

El fogsz tűnni

Írta: Wéber Anikó 
Kiadó: Pagony

A legtöbbünknek vannak emlékezetes osztálykirándulás-élményei, s azt is hozzátehetjük, hogy aligha mind felhőtlenek. Egy iskolai osztály meglehetősen összetett társadalmi mikroközeg, konfliktusokkal, barátságokkal, sokrétű egymásra hatással, tüskék szórásával és befogadásával. Az ódon remeteségben tett kirándulás alkalmával több gyereket is van alkalmunk megismerni, s mint egy kísérletben, megfigyelni, hogy ki-ki hogyan viselkedik a nem éppen hétköznapi szituációkban, hogyan reagál a váratlan fordulatokra, s miképpen kényszerül újra meg újra kilépni a komfortzónájából. Ahogyan már Az osztály vesztese című korábbi könyvben is megtörtént, itt is megmutatkozik a határhelyzetek fényében, ki milyen ember. Ám egyik esetben sem a megítélés, hanem a megértés szándéka vezeti az írást és az olvasást: mindenki tud esendő lenni, de ha a szükség úgy hozza, sokakban a bátorság, a nagylelkűség is jelen van. Még ha olykor csak hajszálerekben csordogál is. Wéber Anikó titoktörténete a címben jelölt rémisztő jóslat nyomába ered.

Lili és a bátorság

Írta: Paulik Móni – Vincze Zsuzsi
Kiadó: Lakmusz könyvek
Illusztrálta: Varsányi Pál

Finoman, kivételes érzékenységgel megírt szöveggel találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi ezt a könyvet. Témája a gyermekkori szexuális abúzus, amiről nagyon keveset tudunk, hiszen nyilvánosságra kerüléséhez egy érett, felnőtt társadalom összefogására lenne szükség. Örültünk a könyvnek, mert segített szavakba önteni az elmondhatatlant, a nehezen kibeszélhetőt. Fontos lépést tett ahhoz, hogy hamarosan erről a témáról is merjünk nyíltan, őszintén, tabuk nélkül beszélni.

Azért késtem el az iskolából, mert…
Azért nem írtam meg a leckét, mert…

Írta: Davide Cali
Illusztrálta: Benjamin Chaud
Fordította: Rét Viktória
Kiadó: Pagony

Davide Cali ezúttal íróként, Benjamin Chaud pedig illusztrátorként működik közre ebben a két kiváló könyvben. Hogy hogyan lehet valami kiváló, ami a hazudásról, nagyotmondásról, füllentésről szól? Nos, úgy, hogy a két alkotó ezekben a könyvekben bemutatja nekünk, hogy hazudni: művészet, de aranyszabály, hogy minél nagyobb, minél elképesztőbb, minél hihetetlenebb, annál jobban működik. Mind a két kötetben a (Chaud által remekül ábrázolt) földhözragadt, merev tanárnő kérdezősködik, s bizony a kötetek végére világossá válik számunkra, hogy a kisdiák, e meg nem értett, el nem ismert művész kényszerül magyarázkodásra.
A fantázia szárnyalása ez a két könyv, na meg persze a rekeszizmokat megmozgató röhögésé. És titkon persze memorizáljuk az olvasottakat, hiszen ki tudja, mikor lesz bármelyikünk a szőnyeg szélére állítva azzal az egyszerű kérdéssel: miért késtél?
Ami a könyv kivitelezését illeti: nehéz eldönteni, ki veti el jobban a sulykot, mert Cali ötletei és Chaud ezekhez készült illusztrációi egymást erősítik, egészítik ki. Chaud képi világa retrós, szüleink, nagyszüleink gyermekkorát idézi fel, amikor még (ez nem lehet kérdés) sokkal fegyelmezettebbek, pontosabbak voltak a gyerekek, és természetesen a házi feladatukat is megcsinálták. És persze soha nem hazudtak egy felnőttnek. Márpedig – ez jól látszik számunkra e köteteket olvasván – a hazugság nagyszerű dolog, amit csak elront valaki az igazsággal.

Egy

Írta: Sarah Crossan
Fordította: Szabó T. Anna
Kiadó: Betűtészta

Ebben a könyvben minden szabály újraíródik, és mindezt a legtermészetesebb módon történik. Tizenévesek hétköznapjairól van benne szó, barátságról, szerelemről, önmagunk megtalálásáról. És életről és halálról. Az idei év egyik legkülönlegesebb könyve Sarah Crossan Egy című, szabadversek füzéréből megírt regénye. Már a műfaji besorolás is rendhagyó: az egyszerű szövegben folyamatosan ott van a lírai emeltyű, ami valójában viszont a szöveg történeti síkjáról árad szét: a halál, a mindig megragadhatatlan elmúlás közelségének érzete változtatja meg a könyv műfaját is. Önmagunkra találunk-e, ismerünk-e egy olyan történetben, amely egy összenőtt sziámi ikerpár története? Ritka sors jutott nekik, hisz közös az életük, osztoznak a testükön, és mégis, két külön személyiség, két külön tudat, és két külön sors vár rájuk. Ahogyan a történetet elmesélő Grace megtalálja a saját útját megannyi fájdalmon, traumán és a mindenkinek kijáró boldogság reménysugarain keresztül, úgy hihetünk abban, hogy az élet értelmének esszenciájával gazdagítja minden olvasóját.

Kunnas, Kirsi: Nyakigláb Nyuszi bukfencei

Illusztrálta: Rönns, Christel
Fordította: Gáti István
Móra Kiadó

A történet nyuszija különös módon jön világra: kalapjából varázsolja őt elő egy varázsló. Az apró tapsifüles születésének hamar híre megy az erdőben; a Frászfogú Farkas és Villogónyelvű Róka feni rá a fogát – ráadásul a varázsló is vissza szeretné zárni őt a kalapjába… A nyuszi viszont inkább útnak indul, hogy rájöjjön: ki is ő valójában, vagyis: hogy miért van neki füle, szeme, orra és szája…
Ez a rendkívül bájos verses mese 1979-ben, Finnországban jelent meg először, ma pedig már a helyi gyermekirodalom valódi klasszikusának számít. Itthon Gáti István nagyszerű fordításában olvasható. A magyar szöveg nem csak visszadja az eredeti mese lebilincselő lendületét és humorát, de – a magyar nyelv kínálta lehetőségeket maximálisan kiaknázva – új árnyalatokkal is gazdagítja azt.
A szülők és csemetéik számára egyaránt kedves olvasmányt Christel Rönns egész oldalt betöltő varázslatos illusztrációi teszik még élvezetesebbé.

Pierre, a labirintusnyomozó – A Labirintustorony rejtélye

Írta: Chiriho Maruyama
Illusztrálta: Hiro Kamigaki
Fordította: Varró Zsuzsa
Kiadó: Naphegy

Létezik bizony az a gyermekkor, emlékszem én is, mikor órákat képes eltölteni egy részletgazdag kép nézegetésével. Ez a képi világ iszonyúan pontos, korrekt, stílusban tartott, következetes és türelemre intő. Az átírás, a technika, a vonalvastagság, a tónusok, mind-mind csodálatos egységben nyűgözik le a nézőt. Szerintem a felnőttek még több időt töltenek el a nézegetéssel és keresgéléssel, mint a gyerekek! Tiszteletre méltó a koncepció és a kivitel gyönyörűsége!

A dzsungel könyve

Írta: Rudyard Kipling
Illusztrálta: Quentin Gréban
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Kiadó: Naphegy

Hálásak lehetünk Quentin Grébannak, hogy Kipling örökbecsét végre megszabadította a valtdisneységtől! Lisbet Zwerger akvarelltechnikáját idéző illusztrációk hihetetlenül érzelmesen és nagyvonalúan mesélik a történetet. A fikciót hihetővé tenni, valóságosnak mutatni ilyen magas minőségben kevesen tudják. Legnagyobb erénye a tiszta és világos fogalmazás, a karakterek nagyvonalú átírása, na és az egyre kevéssé tapasztalható rajzi tudás megléte. Disney először festőművészekkel rajzoltatott, később győzött a nézőszám. Itt a magas művészi minőség is, no és a népszerű kivitel találkozott, nagyon helyesen.

A pingvin és a kisfiú

Írta és illusztrálta: Oliver Jeffers 
Fordította: Demény Eszter
Kiadó: Pagony

Oliver Jeffers meséje és illusztráció a magányról, a barátságról és a kalandokról szól a legkisebb gyerekek számára is átélhető módon. A könyv gyengéden humoros és szívmelengető, ahogy több kritikusa is kiemelte. A szerző-illusztrátor számos díjjal kitüntetett és több nyelvre lefordított könyveit örömmel üdvözölhetjük a magyarországi könyvesboltok polcain. A pingvin és a kisfiú történetből animációs film is készült, amely több mint 40 nemzetközi díjat nyert. Oliver Jeffers mesterien ért ahhoz, hogy a nagyon egyszerű történetek mögé is felsorakoztasson erős érzelmeket, gondolatokat, amelyeket a rajzaival is megerősít.

Nem a szemeddel látsz

Írta: Eric Lindstrom
Fordította: Demény Eszter
Kiadó: Tilos az Á Könyvek

Jól csak a szívével lát az ember – mondta a róka egy másik könyvben. Kevéssé köszön vissza a Kis herceg édes-bús hangulata Eric Lindstrom: Nem a szemeddel látsz című regényében: főhőse, Parker Grant karcos, az érzelgősséget elutasító futólány. A gyakran csontig hatóan, fájdalmasan ridegnek tetsző Parker, aki a történet mesélője, azonban sebezhetőségét palástolja: nem lát, de minden erejével azon igyekszik, hogy ne szoruljon mások segítségére, hogy ne mutassa meg kiszolgáltatottságát. Soha ilyen közelről nem ismerhettük meg egy sérült lány helyzetét, és vívódásait (hiszen a rideg külső ezt takarja) szinte testközelből éljük meg: vele együtt lendülünk át a maga építette falakon, és vele együtt drukkolunk sikereiért: annak, hogy mer kockáztatni, mer saját magában szembenézni a félelmeivel, meri felvállalni az érzelmeit – meri vállalni saját magát. A körülményekkel dacolva menetel előre, és mi örülünk, hogy részesei lehetünk az úton.

Tartós hullám

Írta: Marie-Aude Murail
Fordította: Burján Monika
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó

Az ifjúsági regények esetében is ritkaságszámba megy manapság az a (egyébként Magyarországon néhány évtizeddel ezelőtt számos példát felvonultató) mű, amely a munka ethoszát helyezi középpontba. Marie-Aude Murail Tartós hullám című regényében a visszahúzódó, helyét kereső főhős tizenéves, Louis egy véletlen folytán megkapott fodrászgyakornoki munkán keresztül megtalálja a hivatását és a saját útját az életben. A munkahely, akárcsak az iskola „második otthonunk”, hiszen annyi időt eltöltünk ott munkatársainkkal – Murail remekül ábrázolja a felnőttek világába becsöppenő kamasz fiú szocializációs folyamatait; csodásan megalkotott karakterek, és háttértörténeteik bontakoznak ki előttünk, akik a munkavégzés miatt találkoznak és válnak közösséggé. Remek olvasmány mindazoknak, akik a helyüket keresik.

A Por Könyve (La Belle Sauvage)

Írta: Philip Pullman
Fordította: Borbás Mária
Kiadó: Ciceró

Philip Pullman szinte nem várt módon tért vissza korábbi regénysorozata, az Északi fény világához. A La Belle Sauvage-sorozat, amelyben első A Por Könyve, korábbi regénytrilógiája történetének előzményeit fogja feltárni. A regény eredeti nyelven is 2017 októberében jelent meg, és a Ciceró kiadó jóvoltából, Borbás Máriának a történethez illő lendületes fordításában mi is már tavaly olvashattuk.
Pullman írásművészetéről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, és ez a könyv is remek példa erre. Mesterien felépített karakterek és áradó, magával ragadó történetmesélés teszik letehetetlenné és maradandó élménnyé a könyvet. Pullman karakterei ebben a kötetben hétköznapi hősök, és mint korábban: itt is egy utazás részesei lehetünk: ahogyan Malcolm Polstead a gyermeki létből elindulva tapasztalatokat gyűjt. Várjuk a folytatást!

Gondolj bele! sorozat – Miért vannak háborúk?; Szeretni: kicsit, nagyon, őrülten; Volt-e nulladik pillanat?; Mi az ember? A bölcs Leó kutya beszélgetései filozófus barátjával

Írta: Myriam Revault d’Allonnes; Anissa Castel; Étienne Klein; Cécile Robelin és Jean Robelin
Illusztrálta: Néjib Belhadj Kacem; Guillaume Dégé; Lionel Koechlin
Fordította: Szőcs Imre
Kiadó: Babilon kiadó

Nehéz lesz röviden méltatni a Gondolj bele! sorozat négy, magyarul is megjelent kötetét, hiszen mindegyik a filozófia egy-egy nagy kérdését taglalja. A tavalyi, Móra által kiadott Filóka sorozat követői lehetnek ezek a könyvek, hiszen már a tizenéves korosztályt szólítják meg. A szép kiállítású, a kötetek tartalmát kiegészítő illusztrációk, a kiemelések, alkalmanként széljegyzetben feltüntetett fogalmi definíciók vonzóvá teszik a taglalt témákat. A klasszikus filozófia nagyjainak a témákhoz tartozó gondolatai is megjelennek, de az antik, klasszikus és helyenként a kortárs irodalom szemelvényei is helyet kapnak a nagy kérdések mentén felvetődő megannyi részletkérdés kapcsán. Alapozó könyvekkel van dolgunk, amelyek a tizenéveseken túl a felnőtteknek is hasznos olvasmányok lehetnek.

Hogyan működik?

Írta: David Macaulay és Neil Ardley
Illusztálta: David Macaulay 
Fordította: Boross Anna, Kállai Tibor
Kiadó: Manó Könyvek

David Macauley könyve a legkorszerűbb fizikatankönyv, amit már az alsó tagozatos gyerekek kezébe is adhatunk. A kérdést, hogy hogyan működik valami, nagyon sokszor felteszik a gyerekek, ennek a csillapíthatatlan tudásvágynak most egy könyvben megvan az ellenszere. A könyv nem a használatuk, hanem a működési elveik szerint csoportosítja a gépeket. A gazdagon illusztrált, humoros jelenetekben is bővelkedő, közel 400 oldalas könyv tematikáját felsorolni is nehéz: a lencsékről, a mikrofonról, a digitális hőmérő működéséről éppúgy képet kapunk, mint a fényképezésről vagy a könyvnyomtatásról. Műszaki kislexikon, név- és tárgymutató is tartozik a könyvhöz, az igényesség és a tudás tisztelete sugárzik minden oldaláról.

Pax

Írta: Sara Pennypacker
Illusztrálta: Jon Klassen
Fordította: Somogyi Eszter
Kiadó: Könyvmolyképző

Egyszerűen mestermű – áll a könyv címoldalán. És nehéz erre rácáfolni. Egy elszakíthatatlan barátságfona vezeti végig az olvasót Péter és a róka első találkozásától a viszontlátásig. De közben végig izgalmasan halad előre a lassított cselekményvezetés. Kitartás, bátorság, hit – ezek olyan szavak, amelyeket könnyű kimondani, de mélyen átélni keveseknek sikerül. Minden kisiskolásnak ajánlani tudjuk, és nincs nehéz dolgunk, hiszen sokan szeretik az állatokat. A rókák viselkedésébe pedog tudományos alapossággal vezet be a szerző. Emlékezetes olvasmány.

Polli 2.

Írta: Guus Kuijer
Fordította: Wekerle Szabolcs
Kiadó: Pagony

Polli első kötete már szerepelt a tavalyi TOP50-es listán, az hogy újra a legjobbak közé került, csakis azzal magyarázható, hogy Guuis Kuijer könyve remekmű, Wekerle Szabolcs fordítása pedig szépirodalmi értékű.
A szerző nem akar szépíteni, nem akarja elkendőzni a valóságot, nem célja kimetszeni a regényfolyamból azokat a részeket, amelyektől esetleg sokan óvni szeretnénk a gyermekeinket. A legnagyobb természetességgel ír mindarról a sok bajról, gondról, amit a háború, a modern társadalom hoz magával és szembesíti mindennel a tizenéves főszereplőt.
Megható, nagyívű, elgondolkodtató, mégis nagyon egyszerű nyelvezettel elmesélt huszonegyedik századi történet problémákkal és ezek feloldásával, megértésével, fájdalmával.

Esti mesék lázadó lányoknak – 100 különleges nő története

Írta: Elena Favilli és Francesca Cavallo
Fordította: Todero Anna
Kiadó: Móra

Közösségi összefogás eredményeként született meg ez az imponzás kiadvány, amely 100 különleges nő történetét meséli el. Politikus, újságíró, ökölvívó, asztrofizikus, aktivista, kalóz, szabadságharcos szerepel benne, és a sor még hosszan folytatható, mint ahogy az illusztrátorok neve is, akik egy-egy személyhez készítettek portrét más-más stílusban. Elősorban a felnőtt csodálkozik rá arra, hogy milyen sokszínű, gazdag a válogatás, hány olyan ismeretlen név bukkan fel az oldalakon, akiről nem is hallottunk, pedig életével jó példát mutat mindannyiunknak. A szöveg működik meseként, történetként, pályaorientációs segédanyagként, lexikonként, albumként is. De leginkább a lányok pozitív énképének megerősítéseként: „fontos, hogy a lányok tudják, milyen akadályok állnak az útjukban. De ugyanilyen fontos, hogy tudják, ezek az akadályok nem áthághatatlanok.” – vallják a könyv szerzői.

Viplala varázsol

Írta: Annie M. G. Schmidt
Illusztrálta: Dániel András
Fordította: Varga Orsolya
Kiadó: Pagony

A meseregény második kötetében a Blom család történetének újabb epizódjai bontakoznak ki. Az amúgy is szórakoztató família hétköznapjai attól lesznek még izgalmasabbak, hogy Viplala is megjelenik, és varázstudományát használva átváltoztat bárkit, akire megharagszik. Hogy ez milyen következményekkel jár, azt mindenki megtudhatja, aki kezébe veszi a könyvet. Annie M. G. Schmidt neve garancia arra, hogy a gyerekek végigolvassák a könyvet, izgalmas, humoros, letehetetlen. Magyarra Varga Orsolya fordította. A klasszikus írónőt számos díjjal tüntették ki, az Andersen díjat is megkapta, mely az egyik legrangosabb gyermekirodalmi díj. Dániel András fekete-fehér rajzai jól visszaadják a szöveg hangulatát.

Félix és a szerelem

Írta: Evelien De Vlieger
Illusztrálta: Wendy Panders
Fordította: Alföldy Mari
Kiadó: Csimota

Ki ne emlékezne az első „nagy” szerelemre az életében? Amikor fenekestül felfordul körülötte a világ és úgy érzi, hogy egyszerre vonzza és taszítja ugyanaz a személy. Jó lenne a közelében lenni mindig, de ha ez mégis megtörténik, akkor inkább elfutni, amilyen messzire csak a lába viszi. Az írónő, hasonlóan a korábban magyarul is megjelent két kötetéhez (Az új barát és a Félix időt) most is mély empátiával és kedves humorral mutatja be a kiskamaszok világát. Az olykor csak firkálgatásnak tűnő illusztrációk kiválóan tükrözik Félix, a tizenegy éves főhős lelkiállapotát.

Andersen: A vadhattyúk (Scolar)

Írta: H. C. Andersen
Illusztrálta: Békés Rozi
Fordította: Rab Zsuzsa
Kiadó: Scolar

A nagy dán mesemondó talán legmeghatóbb története ez a testvéri szeretetről és az önfeláldozásról. Az ismert mese új értelmezést kap Békés Rozi csodálatos illusztrációival. Miközben olvassuk a sorokat a fekete-fehér grafikák mesterien tükrözik a lélekben végbemenő változásokat. A könyv tipográfiája, a szöveg tördelése méltó kísérői a rajzoknak. A mai csillogó-villogó, színekben tobzódó világban nagy merészség olyan könyvet megjelentetni, amely csak egyszínű, monokróm nyomással készül. De ebben az esetben igazi művészkönyv született. Gratulálunk az alkotócsapatnak és reméljük, sok gyermek kezébe kerül majd, hogy fejlessze esztétikai szépérzéküket.

Egy szép nagyfülű kutya

Írta és illusztrálta: Lauren Child
Fordította: Szabó T. Anna
Kiadó: Csimota

Örök vágy a gyerekekben, hogy kutyát szeretnének. És persze erre a tipikus reakciója a szülőnek, hogy na, azt már nem, kutyáról szó sem lehet. De miért nem? Mert ugat, vagy szőrös, vagy sétálni kell vinni… Ezt csak a felnőttek képzelik így, mert a kis Lola minderről egészen mást gondol. Hogy mit, azt megtudhatjuk, ha elolvassuk ezt az igazán gyermeknyelven írt, különleges technikával illusztrált könyvet és még az is kiderül, hogy miért szép egy nagyfülű kutya.

Caroline Solé: Szavazz rám!

Fordította: Pacskovzsky Zsolt
Kiadó: Móra

A történet főhőse Christopher, a hajléktalan kamasz, aki London utcáin él egy kartondobozban, miután elszökött otthonról brutális apja elől. Az életét azonban még jobban felforgatja egy újonnan induló valóságshow, amelyre hirtelen ötlettől vezérelve ő maga is jelentkezik. A műsor az emberi szükségletek öt kategóriájára épül, ezek alkotják a játék különböző szintjeit. A 15 000 versenyzőből azonban végül csak egy maradhat…
Bár a könyv egy izgalmas koncepciót vesz alapul, érdeme mégsem csupán akciódússágában rejlik. Az elsőkönyves fiatal szerző hitelesen beszéli a tinédzserek nyelvét. Christopher kamaszos lendülete és cinizmusa sajátos helyzetéből fakadó eredeti világlátással társul – gondolatait finom irónia és nem kevés bölcsesség szövi át. Olyan távolságtartással szemléli modern materiális világunkat, mint a korosztályából nagyon kevesek. A színes-szagos showműsor kulisszái mögött aktuális társadalmi kérdések rajzolódnak ki.

Barna hajnal

Írta: Franck Pavloff 
Illusztrálta: Grela Alexandra
Fordította: Piróth Attila, Marie-Laure Piroth
Kiadó: Csimota

A Csimota kiadó Papírszínház egyik újabb köteteként jelent meg Franck Pavloff Barna hajnal című klasszikus novellájának Grela Alexandra által illusztrált feldolgozása. Pavloff francia nyelvű írása 1998-ben született, de széles körben ismertté 2002-ben, a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen elnökjelöltsége idején vált. A történet mesélője egy kamasz fiú, aki barátjával együtt éli meg a Nemzetállam uralmának terjeszkedését. A tudományos szelekciós vizsgálatokra hivatkozva előbb csak a barna macskák kiiktatását írják elő, majd a barna kutyákét, míg végül mindazokat, akik valaha birtokoltak nem barna háziállatokat. A Csimota Papírszínházához Grela Alexandra készített húsz kompozíciót, húsz festményt, amelynek mindegyike önálló műként is megállja a helyét. Pavloff örökérvényű parabolájához igazodva, jelenetei nélkülözik a hely és idő konkrétumát, színtere sivár kockaházak szegélyezte néma terek, a húszas évek metafizikus szürrealizmusának örökösei. Színhasználatában a szimbolikus erővel bíró barna mellett uralkodnak a melankolikus kékes-szürkés árnyalatok. Figurái magukba forduló, robotszerű, darabosan mozgó, passzív lények. A szöveghez hasonlóan, a képek sem hordoznak semmiféle direkt erőszakot, a növekvő szorongás fojtogató légköre magukból a festői eszközökből következik.

Csodadolgok

Írta: Theodor Storm, E.T.A Hoffmann, Oscar Wilde, O. Henry, Edith Nesbith és Ruyard Kipling
Fordította: Elekes Dóra, Nádori Lídia, Varró Köz András, Greskovits Endre
Illusztrálta: Lisbeth Zwerger 
Kiadó: Naphegy

Lisbeth Zwerger a kortárs osztrák meseillusztráció élő klasszikusa. Számos szakmai díja közül a legrangosabb az 1990-ben elnyert Hans Christian Andersen-díj, amellyel egész illusztrátori életművét jutalmazták. A bécsi születésű alkotó a bécsi Képzőművészeti Akadémia elvégzése után meseillusztrálásra specializálódott. Akvarelljeinek egyéni hangulatú, kifinomult világa már első kötetében, E.T.A. Hoffman Das fremde Kind címmel, 1977-ben megjelent rajzait is jellemezte. Az akvarell mellett később is következetesen kitartott. Számos meseillusztrációja között kiemelkednek a Grimm testvérek, Andersen, Lewis Caroll, Wilhelm Hauff, Oscar Wilde és Clemens Brentano meséihez készült művei. Kifinomult rajzai a századforduló klasszikus, szecessziós grafikai hagyományát idézik meg, az akvarell áttetsző tónusait drámai eszközként használja, amellyel csendet, várakozást vagy magányt egyszerre tud kifejezni.
Egyedi szépségű rajzi világát a Naphegy kiadó jóvoltából immár a magyar közönség is megismerheti. A Csodadolgok címen megjelent mese válogatásban Theodor Storm, E.T.A Hoffmann, Oscar Wilde, O. Henry, Edith Nesbith és Ruyard Kipling történeteit keltik életre Lisbeth Zwerger varázslatos hangulatú illusztrációi.

Mindenre képes szótár

Írta és illusztrálta: Tom Schamp
Fordította: Rádai Andrea
Kiadó: Kolibri

Tom Schamp világa nem ismeretlen a magyar közönség számára. Az Ottó és a város és az Ottó a hóban szerzője burjánzóan gazdag képes böngészőivel vált világhírűvé. Schamp univerzumának állathősei saját jelenünk multikulturális valóságában mozognak. Ez a zsúfolt, a nézőt folyamatos vizuális ingerekkel bombázó látvány nagyon is ismerős az ezredforduló nézője számára. Olyan világ ez, ahol képek és szavak burjánzó szövevénye készteti a szemlélőt folyamatos felfedezésre. Schamp böngészői a felfedezésnek ezt az elemi örömét kínálják gyermekolvasóinak. S miközben utánozhatatlan humorral szórakoztat, észrevétlenül nevel és tanít, rávezet a képek olvasásának örömére, fejleszti a szókincset, sikerélményt nyújt az olvasni tanuló kicsiknek, bevezet európai kultúránk jelenének és múltjának alapfogalmaiba. A Kolibri Kiadó jóvoltából megjelent Mindenre képes szótár a böngészők könyvtípusának megannyi jól ismert témáját átfogja (évszakok, hétköznapi élet színterei), ám mindezt szuggesztív grafikai eszközökkel, magas művészi színvonalon teszi.

A tél jegyesei

Írta: Christelle Dabos
Fordította: Molnár Zsófia
Kiadó: Kolibri

Christelle Dabos neve eleddig ismeretlen lehetett a magyar olvasóknak, de azt hiszem, a Molnár Zsófia remek fordításában olvasható A tél jegyesei után nem felejtjük el egykönnyen. A szerző első regénye azon ritka könyvek egyike, amelyeket nem bírunk letenni, mégis bánkódunk, amiért ilyen gyorsan véget ért – jelen esetben viszont a folytatás ígérete vigasztalhat minket. Anima olyan hely, „ahol a tárgyak életre kelnek, a régi házak leginkább dacos természetükkel vonják magukra a figyelmet”. A regény első lapján olvasható leírás távolról Boris Vian univerzumát idézi, de hamar egyfajta bábeli könyvtárban találjuk magunkat, hogy aztán mintha Alice Tükörországában folytatódna a kaland, és ez még csak az első két oldal… A vájt fülű olvasóknak a regény még számos irodalmi utalást tartalmaz, a fantasy rajongói egy hihetetlenül részletgazdag világban merülhetnek el, a „bekuckózós” történetek kedvelői a lassan hömpölygő elbeszélést élvezhetik, de talán az jár a legjobban, aki nem vár előzőlegesen semmit ettől a könyvtől, s hagyja magát meglepni – hiszen megannyi váratlan, meghökkentő esemény, annyi átlagostól eltérő karakter, annyi remekül megalkotott helyszín szerepel benne. Érdemes csatlakozni Ophélie kalandjaihoz, s akkor azt is megtudhatjuk, mit is jelent a tárgyak lelkét olvasni.

Gilgames – Meséld újra!

Írta: Yiyun Li
Illusztrálta: Marco Lorenzetti
Kiadó: Kolibri

Alessandro Baricco nagyszabású tervei alapján készült sorozatért már négy éve rajongunk, de a tavalyi évben megjelent Yiyun Li által újraírt Gilgames különösen lenyűgözött bennünket. A történet világosan és sallangmentesen beszél az élet legmeghatározóbb eseményeiről, a gyermekségről, az anyai szeretetről, a szerelemről, a barátságról, a hitről, a reményről és a bölcsességről. Együtt éljük le a főhőssel életünket, együtt félünk és együtt leszünk vele bátrak, mint Enkidu. Rájövünk, hogy Gilgames és Enkidu is mi magunk vagyunk, hiszen ha elolvassuk ezt a történetet soha nem feledjük varázslatát. A gyönyörű, archaikus eposzt újrahangoló Yiyun Li gyöngéden, alázattal és mégis határozottan bábáskodik a rábízott szövegen.

Két rózsaszín csík

Írta: Annalisa Strada
Fordította: Dobosi Rizmayer Zita
Kiadó: Tilos az Á Könyvek

Egy tizenhat évesen véletlenül teherbe eső lány története önmagában is figyelemfelkeltő, a szöveg megalkotottsága azonban káprázatossá teszi ezt a művet. A főhős, Pearl története nemcsak egy megesett kamaszlány példázata, hanem mindannyiunk története. Egy pillanatra fellobbanó szenvedély képes bennünk is olyan terheket hagyni, amelyek megváltoztatják életünket. A teher viselésének stációit, a viselkedés mintázatait, a gondolkodás és az elmélyülés erejét mutatja be gyönyörű képekkel a mű, amely végül a döntés megszületésének allegóriájaként is olvasható. Kortól és nemtől függetlenül szívből ajánljuk mindenkinek.