Nádori Lídia: Sárkány a lépcsőházban
Jancsi meséi

Rácz Gabriella

Epizódok egy kisfiú életéből- mondhatnám, ha tömören, egyetlen mondattal kellene jellemeznem a könyvet. Azonban ezek a szelíd, melankolikus történetek ennél többet adnak, kevés szóval is mélyre nyúlnak. Olyasmit érintenek meg, amiről nem könnyű beszélni még egy felnőttnek sem: válás, halál, veszteség, szorongás.
Jancsi megszületik, s nem is akármikor, hanem egy zajos, bulizós szilveszteri éjszakán (ugyan mikor is szülessen egy mai gyermek?), hogy azután minden születésnapján vidáman rikkanthassa apukája:
„Ez az év is jól kezdődik!”
Látjuk az első, második, majd a harmadik gyertyát is, amint gyárkéményként merednek elő a tortákból, míg egyszercsak, Jancsi negyedik születésnapjára eltűnik apa, és vele eltűnik a mosolyt fakasztó mondat: „Ez az év is jól kezdődik!”.
A kisfiú élete persze ettől még megy tovább, hiszen tudjuk jól, a mindennapok kíméletlenül peregnek, ám a hiányt, ami felfoghatatlan, betölti a félelem, hogy egy bagoly képében testet öltsön.
Nem csak a napok, az évszakok is múlnak, és Jancsi nagymamáját ősszel a szél örökre fellibbenti az égbe, egy színes papírsárkányon.
Az írónő gyengéd, finom humora segít megfogalmazni a kimondhatatlant, feloldani a szomorúságot, fájdalmat.
Vidámság és szomorúság, fantázia és valóság elegyedik a történetekben, melyekben az óvodáskorú gyerekek közül bárki ráismerhet saját kis életére.
Kun Fruzsina illusztrációi tökéletesen transzformálják ezt a világot a kép nyelvére.
(Naphegy Kiadó, 2008.)