A miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban Venyigéné Makrányi Margit igazgató asszonnyal és Miklós Katalinnal, a gyermekkönyvtár vezetőjével beszélgettem a gyermekkönyvtári szolgálatról.

Mi a legfontosabb változás a miskolci könyvtárak életében?

Miskolcon a kultúra szerepe nő. A város vezetése tudatosan támogatja kulturális intézményeit, keresi a lehetőségeket az értékek közvetítésére, a közösség fejlesztésére. Vendégségben Miskolcon címmel rendezvénysorozatot is indítottak annak érdekében, hogy bemutassák a város új arcát. A Megyei Könyvtárban is sokszínű program és szolgáltatás várja az olvasóinkat. A megyei vezetés mellett a nagyobb városi könyvtárak fenntartói, de egyre több kistelepülési vezető is felismerte a kultúra szerepét (pl. Zempléni Fesztivál, az Ózdi Olvasó felújítása, számos könyvtári szolgáltatóhely megújulása stb.). Az elmúlt időszakban alapjaiban változott meg a Megyei Könyvtár szolgáltatási koncepciója. Egyre szorosabb kapcsolatot ápolunk a megye települési könyvtáraival, civil szervezetekkel. Közösségi kulturális térként, szolgáltatói szerepünket erősítve segítjük a könyvtári szolgáltatások fejlesztését, támogatjuk az akadálymentes elérést.

Vizsgáljuk a különböző korcsoportok igényeit, hogy kielégíthessük azokat. Tanfolyamokat szervezünk, művészeti rendezvényeknek, kluboknak adunk helyet. Támogatjuk a helyi alkotókat, az amatőr mozgalmakat – bemutatkozási lehetőségek biztosításával. A városi programsorozatokba is bekapcsolódunk. A városi könyvtárak és a térség kiskönyvtárai felé módszertani központként nyújtunk szolgáltatásokat. Sokszor megyünk vidékre, de hozzánk is jönnek a kollégák.

A tereket is átalakítottuk, hogy látogatóink jól érezzék magukat. A földszinten oldjuk meg a kölcsönzés és a gyorstájékoztatás munkafolyamatait.

Hogyan illeszkedik a gyermekkönyvtár ehhez a központi szerephez? – kérdezem tovább Miklós Katát.

Ezt a gazdag gyűjteményt 1952-ben alapították a miskolci körzeti és a városi könyvtár összevonásával, s a mai helyére 1972-ben került. Hál’ Isten, gyermekkönyvtárat is terveztek az új épületbe, ez gyakorlatilag kis könyvtár a nagy könyvtárban: szervezetileg önálló része.

A gyermekkönyvtár kezdeményezésére 2006. szeptemberében megalakult a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekkönyvtáros Műhely. Rendszeresen szervezünk szakmai napokat, segítjük a gyermekkönyvtárosok és az iskolai könyvtárosok munkáját. Ebben az évben módszertani kiadványt jelentetünk meg Így volt címmel, mely a sikeres foglalkozások forgatókönyvét, vetélkedők feladatlapjait, játékok leírását tartalmazza. Gyermekkönyvtárunk munkatársai (Miklós Katalin, dr. Dudás Jánosné, Koleszárné Papp Gabriella, Toronyi Józsefné) bemutató foglalkozásokat tartanak megyénk települési könyvtáraiban is. Új kezdeményezésünk a Tarisznyádba mesét címet viseli. Célunk: eljutni a hátrányos településekre is – olyan találkozók szervezésével, ahol a mese erejével hatunk közönségünkre.

Hogyan alakítottátok át könyvbirodalmatokat?

A gyerekolvasóink különböző életkori sajátosságaihoz igazodtunk. Részlegeink: Mesebirodalom, Tinik Birodalma, Kézikönyvtár.

Mesebirodalmunkban legbüszkébbek a Játékvárunkra vagyunk, melyet közösen terveztünk, s Tóth László technikus kollégánk készített el. Készség- és képességfejlesztő játékokkal játszhatnak itt a kicsik, s intim tér 2-3 olvasó számára.

2006-ban, NKA-támogatással, állatsereglet költözött birodalmunkba – mackó, röfi, tigris, kutya stb. formájú székek várják a gyerekeket, az asztal is formatervezett. Kiegészíti állatkertünket egy házikó, melynek cserepeit könyvek helyettesítik. Persze „otthoni házépítéshez” ki lehet őket kölcsönözni. Vigyáztunk arra, hogy a könyvszállító kocsi is illjen ehhez az enteriőrhöz.

A Tinik Birodalmába kényelmes foteleket helyeztünk el, itt olvasgathatnak, beszélgethetnek látogatóink. Az internetezésre egy kis sarkot alakítottunk ki. Beiratkozott olvasóink, szülői engedéllyel, napi fél órát csatangolhatnak a világhálón.

Több mint 50.000 kötettel, folyóiratokkal, elektronikus dokumentumokkal várjuk olvasóinkat. A könyvek mellett a CD- és DVD-lemezeket is kölcsönözhetik. A könyvtár gyűjti az idegen nyelvű irodalmat a világnyelveken, valamint a nemzetiségi irodalmat is. A gyermekek ehhez az állományrészhez is hozzáférhetnek.

Úgy látom, hogy a legkisebbekre is gondoltatok.

Fontosnak tartjuk, hogy minél korábban megismerkedjenek a könyvekkel, az olvasás nyújtotta varázslattal. 2008-ban, a Nagy Olvasóshow országos program részeként, életre hívtuk a Babusgató Klubot, azóta is havi rendszerességgel várjuk a csöppségeket és szüleiket. Programjainkon meghívott szakemberek (pedagógusok, védőnők) ismertetik meg tagjainkat a játékos nevelés lehetőségeivel. Nagy sikere volt a csecsemőszínháznak: a Csodamalom Bábszínház előadásán, ahogy mondani szokták, egy tűt nem lehetett lejteni. Reméljük, hogy ez a nagy érdeklődés és lelkesedés a továbbiakban is megmarad. Biztató jelnek tekinthető, hogy egyre több babaolvasónk van.

Mivel csábítjátok be a nagyobbakat?

Konstruktív kapcsolatot sikerült kialakítani a város általános iskoláinak és óvodáinak jó részével, rendszeresen visszajáró osztályaink vannak. Gyakran keresnek fel bennünket speciális nevelési igényű csoportok is. Ennek a tudatos építőmunkának köszönhetően, a sokat emlegetett olvasói válság ellenére egyre több dokumentumot kölcsönöznek olvasóink.

Foglalkozásainkon a gyerekek játékos formában sajátítják el a könyvtárban való tájékozódás lehetőségeit. Jól bevált módszerünk a feladatkártyák szerkesztése. Tulajdonképpen indirekt módon fedezik fel a könyvtári rendszer sajátosságait. Pl. állatokra, népszokásokra, ünnepekre vonatkozó kérdések vannak a kártyán – melyekre meg kell keresni a választ a könyvekből. Ugyanígy megtöltött dobozokat készítünk (pl. termésekkel) – a kérdések ehhez is kötődhetnek.

Kedvelik, ha valamit létre lehet hozni, ezért szakemberek, népi iparművészek irányításával – kreatív eszközökkel fedezik fel az alkotás örömét, megismerik a különböző technikákat. Természetesen mi magunk is tartunk kézműves foglalkozásokat. Teret kapnak olvasmányélményeik megjelenítésére vagy találkozhatnak ismert írókkal, illusztrátorokkal. A közelmúltban vendégünk volt Békés Pál, Lázár Zsófia, Berg Judit, Baranyai András, Nagy Bandó András, Kiss Ottó, a helyiek közül Fecske Csaba, Gál Halász Anna, stb. Tavaly indítottuk útjára az Írók, költők, sportolók a gyerekekért programsorozatot. Meghívtuk pl. Biros Péter miskolci származású olimpiai vízilabdázót. Kígyózott a sor az aláírásáért… Nagyon várják a gyerekek a színházi, táncos előadásokat, koncerteket is. A Ládafia együttestől a Kolomposig sok neves művész tisztelte meg közösségünket.

A gyermekkönyvtár hagyományos szolgáltatásának mondható az általános iskolák alsó tagozatosai számára szervezett napközis tábor. A foglakozásokon kívül kirándulások, mozi és múzeum látogatás is szerepel programunkban.

Milyen tervetek van még erre az évre?

Vannak minden évben megrendezett programjaink is. Pl. az új tanév kezdetén Tiéd újra itt a tér c. rendezvénysorozat. Az Őszi Könyvtári Napok igazi nagy mulatság szokott lenni. Vetélkedőinken és pályázatainkon Magyarország több városából és a határon túlról is részt vesznek gyerekek. Ebben az évben a műveltségi játékunk és rajzpályázatunk Benedek Elek, a nagy székely mesemondó életét és munkásságát volt hivatott felidézni. A legsikeresebb alkotásokból rendszeresen kiállítást rendezünk.

Van-e kedvenc szerződ vagy könyved?

Biztosan rám is hatnak a gyerekeknek szervezett találkozók írói, költői, illusztrátorai. Most két nagy kedvencem van: Kiss Ottó és Varró Dániel. Mindkettőjük költészetének nagy rajongója vagyok. Az Emese almája, a Túl a Maszat-hegyen, s a Szívdesszert (igaz, ez nem gyerekeknek s szól) éjjeli szekrényem egyeduralkodói.