Békés Márta

Szabó T. Anna József Attila-díjas költő sok gyerekverse ismert és népszerű a Friss tinta vagy az Aranysityak című gyerekvers-antológiából, a Kerge ABC és a Formák a tubusból című  kötetekből. Tatoktatok címen önálló gyerekverskötete ebben az évben a Magvető kiadó gondozásában jelent meg kicsik, nagyok nagy várakozására és örömére.

Már a kötet címe is titokzatos. Tatoktatok. (???) Töprengtem, tanakodtam, eszembe jutott a vonat kattogása, a  Titikaka-tavi tektitek titka. Már azon voltam, hogy rákeresek, kik azok a Tatoktatok, hátha lemaradtam valamiről. Aztán arra a gondolatra jutottam, hogy a Tatoktatok az önálló életre kelt toldalék, lehet egyes szám első személy, jelen idejű „Tudjátok-e mit oktatok?”, de lehet többes szám 2. személy múlt idejű. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy én, aki egyedül vagyok, és csak tatoktatok magamban, szeretnék közétek tartozni, akik nélkülem tatoktatok, sőt tetektetek. De ha ti engem nem tatoktatok, akkor legalább meséljétek el nekem, hogyan tetektetek? Ne legyen titoktitok.

Szerencsére Szabó T. Anna látni enged a titkaiba, kinyitja a „titkos titoktokot”, felcsapja a családláda fedelét, feltárja  a boszorkánykonyha ajtaját, ha csak résnyire is, szétlebbenti az angyalok ködfüggönyét és egy pillanatra a mieink lehetnek azok az

„Érthetetlen, hallhatatlan,

csöndbe mártott dallamok”

Életrecepteket kaphatunk hétköznapokra, ünnepekre, nyárra, télre.

Versei segítségével a mindennapos ügyek figyelemreméltóbbak, az ünnepek áldottabbak lesznek.

Hogyan legyünk boldogok egész évben? „A nyár megkönnyíti a nehezet.” Nyáron vegyünk észre minden szépet, kövessük, hogyan szállnak a pitypang bóbitái a hold után csillagoknak, lássuk meg, ahogy nyílnak a napernyővirágok, aztán képzeletben gyúrjuk össze a kék eget a kék víztükörrel egy távolságként megkapható üveggolyóvá, na és ezt a baracklével folyó, napernyővirágos nyarat zárjuk bele. Télen rá lehet járni, mint a lekvárra.

De a boldogság tartósításának még számtalan módja van. Íme néhány:

Téli napfordulókor, altassuk el a napot!

„áttelelünk, mint a nap –

a hó alatt búzamagok

pici napként alszanak.”

(Téli napforduló)

Vagy gyújtsunk gyertyát!

„Ennyi tűz is épp elég,

annak, ki örül.”

„szemünk egymást tükrözi

fény a közepe”

(Gyertyaég)

Vagy neveljünk valami zöldet!

„Rövid a nap, sötét a nap,

kicsi tavasz kell nekünk:

karácsonyra kizöldülő

Luca-búzát keltetünk.”

 

„Hidegen és szürkeségen

győz a szín és győz a fény –”

(Lucázás)

 

Vagy takarítsunk!

„Jöhet megint a porszívó-korszak.

Kiszellőztettünk, kiszállt a porszag.”

 (Nagytakarítás)

 

Vagy süssünk!

„Ha kóstoló kell, itt a kanál –

csillog a szem és tátog a száj.”

 (Sütődal)

 

Vagy főzzünk különleges teákat!

„téli teákban ünnepi íz van”

„Párája szép és illata gyógyít,

mező és erdő ontja a jót itt”

 (Gyógynövény-dal)

 

Vagy lessük meg a minket leső angyalokat és várjunk nagyon!

„A várók nem várnak hiába.”

„Az ünnep azé, aki vár.”

 (Ünnep)

 

Vagy vegyük észre, a tél szépségeit!

„nyugszik és alszik a tér meg a táj,

csak a hó, csak a hó, csak a hó muzsikál.”

 (Hóhullásban)

 

Vagy a tél rondaságait próbáljuk szépnek látni!

„Kúpos a csőrük, fekete a tolluk,

járnak a varjak a hóban.

Kár!”

(Így sétálnak a varjak)

 

De, ha ez nem megy, akkor hajtsunk kiszét!

„Meleg élet hideg földből

hej, kisze, villő,

mint a gejzír, zurr előtör

hej, kisze, villő.”

(Kiszehajtás)

 

Összefoglalva a titok: a boldogság azé, aki megműveli!

A kötetben a sok-sok vicces vers között, mögött, mögül előbukkan a komoly költő látásmódja.

Szabó T. Annában a cseperedő gyermek rágondolkozik a világra és gyermeknyelven szóló filozófiai mélységeket tár föl.

 

„Zöld mezőben barna ló,

barna lóban zöld mező.

Zöld mezőben kiscsikó,

barna lóban rejtező.

 

Kibújik a kiscsikó,

bebújik a zöld mező,

kiscsikóban barna ló,

zöld mezőben rejtező.”

(Körforgás)

 

„tekereg a tér”

„hűvösen, fájón tekeredik”

„szédülök, nincs én”

„nincs soha nincsen vége semminek”

 (Orsó)

 

„Pepita ugrópók kutat

sziklányi kavicsok között,

egyetlen varjú vitorlázik

a térképforma táj fölött,

nem ismeri és nem is látja

soha egyik a másikát,

de az emberi szem számára

két külön tájuk egy világ.”

(Távlat)

 

A szél motívuma kihagyhatatlanná teszi a Milne-i kérdést. „a szél honnan jön és hova fut?”

„Átszalad a vízen a szél,

átszalad a vízen a szél,

fut, siet, hova megy?”

„a nagy puha felhőt meglovagolja”

 (Szél)

 

„Szél cibálja a fák tenyerét

– fújj, szél, senkise lásson –

szirmait mind elereszti a rét

– fújj szél, senkise lát.”

 

„Hozza amit hoz hadd vigye el

– szállj, szél, senkise lásson –

tárd ki karod, hisz a szél felemel

– szállj, szél, senkise lát.”

 (Boszorkánydal)

 

A kötetet a Vadulás című fejezet zárja. Itt aztán elszabadul a humor.

A jambikus lüktetésű Két vérnyúl című vers két vérnyula Vassurány és Verpelét csatára hívja Lackfi János vadnyugati vadnyulait.  De ha a vadnyulak, meg a vérnyulak összefognak, mi lesz velünk se vér, se vad, se nyulakkal? Talán jön az Űregér és szétcsap itt a Vadkeleten.

Aztán jön a Szerencsejáték függők verse, nagyon szeretik a gyerekek, főleg, mert van benne Dobszerda. Majd olvashatunk ikerrapet, a Vitézdalt és a Kalózdalt. Két egymásnak feszülő csapattal lehet elrappelni. A kötetet a Nemzetközi Medve-induló jolly joker vackordíjas verse zárja. A koppan az icipici női cipő szisztémájára épülő, de jól megrafinált variációk előadása zsonglőrmutatvány számba megy. Bevallom, mi leegyszerűsítve szoktuk énekelni, ad notam „Napfény csillog felhő jár, míg a bányász mélybe száll”. Minden korosztály nagy kedvence.

A versek újrahasznosítva is jók sok mindenre. Például, első osztályosoknak a Pörölő című vers betűvadászatra, nagyobbaknak nyelvművelésre, a kamaszok meg értik is. A Famese szóvadászatra. A Tél, tél első két sora alkalmas arra, hogy egy ÁB C-s könyvben az első értelmes olvasható és leírható mondat legyen.

„Tél, te, tél, te, tele tál,

Mit ettél és mit ittál?”

Az óvó néniknek javaslom a régi, megunt versikék helyett hétköznapokra a Kézmosó-verset, a Fogmosóverset, az Öltözőverset.

Az óvodák, iskolák Mikulás és karácsonyi műsorát felfrissíthetjük. Mikulásra, Karácsonyra ajánlom a Lucázás, Mikulás előtt, Gyertyaég, Téli napforduló, Télidőben, Hóhullásban (mi énekelve táncoltuk el a hópihék táncát), Vattahó, Leskelődők, Tél, tél, Vásár-nap, Ünnep,  Így sétálnak a varjak (mi fekete kendőben énekelve jártuk el a varjútáncot) című verseket.

Farsangi műsorhoz nagyon jók a Zenebona, Sütődal, Boszorkánydal, Sámándal, Kiszehajtás, Famese, Kalapács-dal, Nemezelés, Ki ez itt? Két vérnyúl, Vitézdal, Kalózdal, és persze a Nemzetközi Medve-induló.

Anyák (és Apák) napján is kiszoríthatna egy-egy csöpögős verset a Származás, Apa mondja, Anya mondja, Gatget, Gyertyaég, Almajáró, Nagytakarítás, Körforgás, Állatok című vers.

A Körforgás amúgy is nagy kedvencünk, a Zöld erdőben, zöld mezőben kezdetű népdal megkurtított dallamára szoktuk énekelni és körjátékkal eljátszani.

Találhatunk a kötetben drámaórára helyzetgyakorlatot pl.

Nemár

Ne már, nem ér!

Na mér’ nem ér?

Ő mér’ ne mérne?

Mérd már na! Mér’ ne?

Van köztük tinédzsereknek való memóriagyakorlat: Na ezt jegyezd meg! Nyelvtörők nyelvedzésre.

Szabó T. Anna verseit lehet olvasni, hallgatni, fejből mondani, szavalóversenyen szavalni, csűrni-csavarni, fejen állva dudorászni, megkurtítani, megtoldani, elénekelni, eltáncolni, körjátékkal eljátszani, lehet velük kiszámolni, ki legyen a hunyó vagy a fogó. Jók a hétköznapokra, ünnepekre. Jók lefekvésre, felkelésre, tanulásra, játékra, munkára.

A Tatoktatok gyógyír minden stresszes, szorongó, télidepis embernek, kicsinek, nagynak. Vény nélkül kapható, nincsenek kockázatok és mellékhatások, legfeljebb kialakulhat  szépségfüggőség, némi versdependencia.

A könyvbe itt lehet belelapozni: http://kiadok.lira.hu/media/kiadok/pdf/139410024.pdf