„Olyan embereket választottunk nagykövetnek és az európai év arcának, akik ismertségük révén tettek a szegénység és kirekesztettség ellen, akik maguk is megtapasztalták, milyen szegénynek lenni, illetve példamutató kezdeményezések fűződnek hozzájuk a kirekesztés elleni küzdelemben” – így mutatta be Herczog László szociális és munkaügyi miniszter az európai év nagyköveteit és arcait, majd átadta megbízólevelüket a budapesti Centrál Kávéházban.

„Olyan arcokat választottunk, akiket az emberek szeretnek, neves művészeket, illetve civileket, akik maguk is tapasztalták a szegénységet, azt, hogy milyen hátrányos helyzetből indulni, s hogyan lehet úrrá lenni ezeken a hátrányokon” – hangsúlyozta Herczog Lászlószociális és munkaügyi miniszter a Centrál Kávéházban, ahol átadta a két nagykövetnek és az európai év hat arcának a megbízólevelet.

Már a helyszínválasztás sem véletlen: ez a budapesti kávéház volt a nyugatosok törzshelye, akik köztudottan igen sokat írtak a szegénységről. Az európai év egyik fontos célja, hogy meggyőzze az embereket: küzdenünk kell a szegénység, a kirekesztés ellen, az esélyek kiegyenlítése minden társadalom számára meghatározó – hangsúlyozta a miniszter.

Ezután Nothoff Ingrid, az európai év szóvivője mutatta be az érdeklődő újságíróknak a nagyköveteket és az európai év arcait. Persze Halász Judit színművészt senkinek sem kell bemutatni, emlékezetes színházi és filmes alakításai és dalai okán tényleg mindenki ismeri. „Amikor gyerek voltam, azt hallottam: mindenkinek joga van a munkához. Mostanában találkoztam olyan gyerekekkel, akik naponta csak egyszer jutnak ételhez – az óvodában. Ez ellen tiltakozom, hogy éhező, szegény gyerekek éljenek Magyarországon. A nevemet, a személyiségemet adom, hogy megteremthessük az esélyegyenlőséget, hogy mindenki képes legyen dolgozni és kapjon is munkát, hogy mindenkinek legyen választása.” – mondta a színésznő.

Ezután Molnár Ferenc Caramel, a TV2 2005-ös Megasztárjának győztese beszélt arról, miért vállalta, hogy az európai év nagykövete legyen: „Újabban azt látom, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy nincs mit enni, nincs ruha, nincs mit felvenni, hogy Magyarország egy szegény ország. Én a szegénységet a saját bőrömön is tapasztaltam. Nem is szeretnék milliomos lenni, egyszerűen szükségem van arra, hogy mindaz, amit a szegénységből tanultam körülvegyen, ebből merítkezem, ez inspirál. Nem régen jöttem rá, milyen nagy felelősség, amit teszek. Erőt adni más embereknek, megmutatni, hogy a szegénységből is lehet erőt meríteni, meg lehet találni a kiutat. Én ehhez adom az „arcom”. Én valami olyasmit csinálok, amibe az érzelmeimet viszem bele, és szerencsére sokan mondják, hogy erőt ad nekik az, amit tőlem hallanak” – osztotta meg érzéseit Caramel az újságírókkal.

Bódis Kriszta rendező, író, költő már régóta küzd az erőszak, a kirekesztés ellen. „Amikor felkértek, hogy legyek ennek az évnek az egyik arca, eszembe jutott, hogy nem szeretem az „arc” kifejezést, nem szeretek áruvédjegy lenni. Rögtön tudtam, hogy most másról van szó: a másik emberért küzdeni varázslatosan találkozik az én munkámmal” – fejtette ki. „Sokan magányosan küzdenek különböző területen ezekért a célokért, én azt szeretném, ha együtt tudnánk cselekedni, ha ez az év nem a panaszok, sokkal inkább a tettek éve lenne” – jelentette ki.

Bogdán Árpád színész, író, képzőművész és rendező 2007-ben a legjobb elsőfilmesnek járó díjat nyerte el a filmszemlén Boldog új élet című alkotásával. A rendező elmondta, címével ellentétben ez a film állami gondozott fiatalok túléléstechnikáiról szól, amely szinte kizárja a „boldog új élet” lehetőségét. Az európai év arcaként a legtöbb, amit megtehet, amit eddig is megtett, hogy beszél ezekről a problémákról, a szegénységről és a kirekesztettségről a műveiben, művein keresztül.

Elek Dóra, a Baltazár Színház alapítója és vezetője arról beszélt, hogy az értelmi sérültek színházát tizenkét év óta vezeti, s ezek a színészek az élő példák arra, hogy lehet hátrányból indulni és győztesként célba érni. „Ezek az emberek életükben először döntöttek maguk önmagukról, a tehetségükről. Arra tanít ez valamennyiünket, hogy az ember legyen önmaga, járja a saját útját” – mondta.

Juhász Veronika kerekes székes vívó, az UTE versenyzője, több aranyérem birtokosa érezhetően meghatódott, amikor a szóvivő arról kérdezte, mennyire segítőkészek az emberek, miért vállalta, hogy az európai év arca legyen. „Léteznek segítőkész emberek, bár nem túl sokan” – felelte.”Én háromszoros hátránnyal indultam: roma vagyok, állami gondozott voltam és mozgássérült is vagyok. Én példát mutatnék az embereknek, hogy van kiút. Ha nem fogod meg a lehetőséget, ott maradsz, ahol vagy” – foglalta össze lényegretörően mondanivalóját. Később, a sajtótájékoztató után elárulta: sokat töprengett, hogyan mondhatná el legjobban, mi a célja avval, hogy elfogadta a felkérést. Arra azonban nem számított, hogy izgulni fog – nagyon fontos számára mindez.

Lázár Györgyné, a Szomolyai Romákért Egyesület irodavezetője, több, a romák érdekében megvalósuló projekt vezetője azt mondta: amikor fölkérték erre a szerepre, sokat gondolkodott, hiszen ő nem közismert ember. „Ha el tudom érni a saját környezetemben, hogy tudomást vegyenek a körülöttünk lévő valós világról, hogy rádöbbenjenek, milyen súlyos a gyerekszegénység, hogy a szegénység nem cigánykérdés, akkor érdemes. Ezért vállaltam” – jelentette ki.

Pásztor Eszter, a Bódvalenke Freskófalu projekt vezetője beszélt arról, mi indította arra, hogy elindítsa ezt a projektet és megindokolta, miért tett eleget a felkérésnek: „Középiskolás koromban Kenyában tanultam, ez még a szocializmus szépen kiegyensúlyozott, ám nagyon szürke (de azért biztonságos!) világában volt. Ott találkoztam a harmadik világ szegénységével. Sokkal később, már a mai Magyarországon a barátaim vittek el egy kicsi borsodi faluba, Bódvalenkére. Ennek a kétszáz lelkes falunak a nagy többsége roma, se közel, se távol nincs munkalehetőség. Nincs szó arról, hogy ki akar dolgozni – egyszerűen nincs munka. Nemhogy az értelmiség, még a középfokú végzettségűek is eltűntek ebből a faluból, ami egyébként fantasztikusan szép természeti környezetben van. Csináljunk valami olyat, amivel mindenki elismerését ki lehet vívni – gondoltam. Kilenc monumentális mű, csodálatos freskók születtek – ezzel megmutatjuk, hogy cigány honfitársaink gyönyörű dolgokra képesek. Nagyon, nagyon fontosnak tartom, hogy munkahelyeket teremtsünk, hogy ne csak a segélyből kelljen sokaknak élniük. Praktikus szempontból azért, mert ki fogja fizetni a mi generációnk nyugdíját, ha nem ők is? Egy kicsit emelkedettebben: nem esik jól a falat, ha másnak nem jut. És nem hagyhatjuk, hogy ennyi szépség, tehetség, ami igenis létezik a szegény, reménytelen vidékeken, rejtve maradjon, végleg elvesszen” – fogalmazta meg ars poeticáját Pásztor Eszter.

Forrás: http://www.szegenysegellen.hu