Vannak olyan időtlen történetek, amelyeket nem lehet elégszer hallani, annyira izgalmasak, meghökkentőek vagy éppen tanulságosak. Fokozottan igaz ez a görög mondavilágra, ahol lépten-nyomon legendás hősökbe, mitikus szörnyekbe, embert próbáló kalandokba botlunk. Az ókori görögök hátrahagyott mítoszain nem fogott az idő: az istenek csínytevései, a héroszok próbatételei, a különleges tájak és a mondák sorai közt megbúvó bölcsességek mindig találnak olvasót maguknak. A mesélni való kedv nem csökken, s mindig akad valaki, akinek a hajdani énekmondókhoz hasonlóan kedve támad felidézni ezeket a tradicionális történeteket.
A görög mítoszok olyan tanmesék, amelyek minden korosztálynak tudnak hasznosat és megszívlelendőt mondani: jó és rossz örök küzdelméről, az igazságba vetett hitről, a bátorságról, s más örök érvényű tanításokat fogalmaznak meg, amelyeket a mai televízió és számítógép uralta világban nem árt időről időre felemlegetni és visszacsempészni a köztudatba. Talán az sem véletlen, hogy a színházi alkotók is szívesen merítenek az antik mitológiából, s adaptációik gyakran a görög témák közül választanak. Így tett Fodor Tamás is, aki a Stúdió K Színház színpadára álmodta Thészeusz történetét és ehhez Zalán Tibor szegődött írótársául. A többszörösen díjnyertes előadás sikere adta az ötletet, hogy a rettentő görög vitéz kalandjait könyv formájában is megjelentessék – így hozva közelebb a kamasz hőst a görög mitológia legifjabb kedvelőihez.
Az idén megjelent kötet kilenc epizódon keresztül meséli el a tizenhat éves Thészeusz első próbatételeit. Zalán Tibor párbeszédei az eredeti mítoszokon alapulnak, mégis ízig-vérig modernek. A mesejáték szövegéhez jól illeszkednek Baranyai András illusztrációi, amelyek az antik görög és római kori ábrázolásmódnak megfelelően teszik látványossá a nyelvezetében a mai korra szabott történetet. A nézőnek, olvasónak szánt kiszólások a szövegből, illetve a frappáns nyelvi humor főként a kamaszoknak, s a felnőtteknek szól, a képi világot azonban a kisebbek is élvezhetik, a mulatságos rajzok szórakoztatóbbá teszik a mesejátékot.
A görög mondavilágból ismert figurák – Thészeusz kalandjának szereplői – ismét színre lépnek: a fiatal vitéznek ismét meg kell küzdenie a bunkós emberrel, a fenyőhajlítóval, az alvilági kocával, a furfangos lábmosóval és Prokrusztésszel, a rövidítővel is. Az ifjú ügyesen (és főként nagyon viccesen) túljár az útonállók eszén, s kicselezve őket végül eljut apjához, Aigeuszhoz Athénba, hogy kérésére megküzdjön Krétán a hírhedt Minótaurusszal. Természetesen Ariadné és fonala sem hiányozhat a történetből, amely Thészeusz további kalandjainak ígéreteivel zárul: a rettentő vitéz útra kel, hogy idővel még nagyobb hős legyen, s róla szóljon minden kardal…
(Zalán Tibor: A rettentő görög vitéz, Pozsonyi Pagony Kft., 2011)
Kadlót Nikolett
