Miért sós a tenger?

Izgalmas kérdések és megdöbbentő válaszok a természetről
Szerző: Friederike Wilhelmi, illusztrátor: Kalmár István
Móra Könyvkiadó, 2011
Oldalszám: 160

Az ismeretterjesztő könyvek egyre bővülő választékában üdítő élmény olyan kötettel találkozni, amely a vidám illusztrációk mellett igazi humorral tálalja a gyerekeket foglalkoztató, felfedezésre váró érdekességeket.

A legtöbbször pedig olyan kérdésekről van szó, amelyek az emberek többségében felötlött gyerekkorában, de vagy nem tette föl őket, vagy nem kapott rájuk választ. Mert kinek ne jutott volna az eszébe, hogy miért csíkos a zebra, miért zúg a kagylóban a tenger, vagy hogy miért nem érezzük, hogy forog a Föld? De fölmerülnek a legmindennapibb, talányosnak tűnő dolgok is, például hogy miért leszünk szeplősek, miért pukkad ki a virsli melegítéskor, vagy hogy miért kell fogat mosnunk. Ehhez hasonló kérdésekre kereshetjük ki a választ a három, sokszor mókás, nemegyszer meglepő, és kivétel nélkül minden esetben szórakoztató felelet közül. A három válasz közül csak egy helyes; és hogy jól döntöttünk-e, arról egyet lapozva bizonyosodhatunk meg. A könyv azonban nem elégszik meg a felelet betűjelének közlésével, hanem érthető magyarázattal egészíti ki az az olvasottakat.

A kötetben szereplő hetvennégy kérdés közül most álljon itt egy olyan, amelyben nem a mókás elemeké, hanem a logikus érvelésé a főszerep; tegye hát mindenki próbára a tudását, és válassza ki a jót az alábbi három válasz közül!
(Frey Ágnes)

Miért v alakban repülnek egyes költözőmadár-fajok?

a) A madarak csapatokban élő állatok, és mindegyik csapatnak megvan a maga vezére. Mielőtt fölkerekednének áttelelési helyükre, még egyszer pontosan meghatározzák maguk között a rangsort, és mindegyik állat elfoglalja a kijelölt helyét. A vezetőnek kinevezett madár szabja meg az irányt és a sebességet, a többiek v alakban követik, mert betartják a rangsort, s így a kilátást sem takarják egymás elől.

b) A madarak a hosszú repülés alatt energiát tudnak megtakarítani a v alakzat révén. Kihasználják ugyanis a vezérállat keltette szélárnyékot, illetve légáramlatot. A „v” csúcsán repülő madárnak van a legnehezebb dolga, ezért ott rendszeresen váltják egymást a csapat tagjai.

c) A dél felé tartó hosszú úton a madárraj folytonosan növekszik: új társak csatlakoznak hozzá. Ha Svédországban az induláskor tíz madarat számlált a csapat, mire Afrikába érnek, általában több száz egyedből áll. Hogy megkönnyítsék a csatlakozók dolgát, a rajok kezdettől v alakban repülnek, így mutatják, mintegy nyílként, az irányt.

Get Cloud PHP Hosting on CatN