Margery Williams (1881–1944) könyvéhez, A bársony nyuszihoz készített illusztrációkat Keszeg Ágnes. A mesekönyv román nyelven jelent meg a Cartea copiilor kiadásában. Az írónő meséje 1922-ben jelent meg először, és úgy tűnik, az idő nem fogott ki rajta. A mesében az ajándékba kapott bársony nyuszi magára marad, senki nem törődik vele, egyedül a bőrlovacska érti meg aggodalmát. A mese arról szól, mit is jelent igazából élni és szeretni. Ez a könyv tette ismertté az írónő nevét, aki korábban csak felnőtteknek írt. Tudomásunk szerint a könyv nem jelent meg magyarul.

„- Mi az, hogy „igazi”? – kérdezte egy napon Bársony-nyuszi a Bőr-lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. – Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?
- Az, hogy “igazi” az nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. – felelte Bőr-lovacska. – Az, hogy “igazi” vagy, az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged, akkor attól leszel igaz.
- Nem fáj az? – kérdezte Bársony-nyuszi.
- Néha fáj – mondta Bőr-lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. – De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj.
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak? Vagy apránként?
- Nem hirtelen történik. – mondta Bőr-lovacska – csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd elkopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden ízületed lötyög. De ha “igazi” vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legföljebb azok szemében, akik úgyse értenek semmit. (Idézet forrása: http://www.citatum.hu/szerzo/Margery_Williams)