„- Anya, mesélj! Ne könyvből, hanem csak úgy! – Szóval én meséljek. hát, nem bánom.”
Szinte minden családban születnek mesék. Nálunk Nyuszi Piri volt a sláger. Esténként, a sötétben Nyuszi Piri erdőbéli kalandjai ringattak álomba, olykor mindkettőnket. Most már csak a mesék hangulata maradt meg bennünk, és persze mesehősünk neve. Babarral is így kezdődött, de a folytatás másképp alakult. Az 1930-as években, Párizsban, két kisfiú arra kérte a mamáját, hogy esténként meséljen nekik, „csak úgy”. A mamát Cecile de Brunhoffnak hívták, aki esti meséiben egy elefántról mondott rövid kis történeteket gyermekeinek.
A papa, Jean de Brunhoff is elmerült időnként Cecile meséiben, mígnem fiai kérésére az elefántot megfestette. Így született meg Babar, a kis elefánt, először csak a mama és a gyerekek képzeletében, később papírra vetve, majd a mesékből a XX. század legkedveltebb történetei lettek. Az így életre keltett mesehős Babar, az elefánt történetei címmel bejárta az egész világot.
A szülők mindketten művész családból származtak. Cecile zenész volt, Jean pedig festő. Anyja sugallatára alkotta meg Jean de Brunhoff Babar karakterét és a történetek ki-egészítve, képeskönyv formájában először 1932-ben láttak napvilágot Franciaországban, Babar utazásai címmel. Ez az első kiadott könyv volt Brunhoff állandó kedvence.
A sorozat több mint harminc könyvet foglal magában – hetet Jean de Brunhoff írt, majd korai (1937-ben bekövetkezett) halála után huszonötöt idősebbik fia, Laurent de Brunhoff szerzett. Laurent de Brunhoff legújabb Babar-könyve 2000-ben jelent meg Babar and the succotash bird címmel.
Hogy milyenek is e Babar-történetek? Egyszerűek, bájosak, könnyen követhetők. Az édesanyja nélkül felnövő kis elefántból az erdők királya lesz. Úgy is mondhatnánk, hogy a legkisebb elefántfiú elindul szerencsét próbálni, kitanul néhány mesterséget (megtanul ruházkodni, társalogni, házitanítója segítségével a tudományok rengetegében eligazodni, autót vezetni), majd tapasztalatokkal és tudással gyarapodva visszatér hazájába, hogy, mint világot látott, bölcs elefánt országának királya legyen, oldalán szerelmével, a legszebb elefántlánnyal, Celesztinával.
A sorozatban a nagy elefántcsalád kalandjait követhetjük nyomon, ahol a szülők (Babar és Celesztina), gyerekeik (Palika, Flóra, Adorján, később Izabella), az unokaöcs (Artúr), a nagybácsi, (Kornéliusz) és a barátok (Zefír, a majom és az idős hölgy) együtt élnek át izgalmas kalandokat.
Babar kalandjaiba Brunhoff beleszőtte mindazt, amit gyermekeinek szeretett volna átadni, amitől meg akarta védeni, amelyekre tanítani kívánta. Babar, miután a „csúnya vadász” lelövi anyukáját, menekül egészen a városig, ahol a gondviselés elébe hozza az idős hölgyet, aki pótmamaként kíséri őt tovább. Nem marad tehát egyedül, és lám, milyen nagy király lesz! Artúr és Celesztina a városból az erdőbe szöknek, és amikor mamáik elmennek értük, „Boldogok, hogy rájuk bukkantak, de kicsit megszidják őket, amiért elkószáltak hazulról.” Királlyá választásakor sem száll fejébe a dicsőség, hálából az öreg Kornéliusznak nyújtja át a városban szerzett kalapját. Később, három gyermek apjaként, Babarnak azonnal feltűnik, hogy valami bántja csemetéit (l. Babar és a Télapó), és – mivel gyermekeinek nem sikerül kapcsolatot teremteni a Télapóval -, ő maga keresi fel, hogy jöjjön el az elefántok országába. Egy olyan családfőt ismerünk meg a mesékben, akire mindig lehet számítani, aki példakép a gyerekek, de az egész elefántnemzetség előtt is, benne van a kalandokban, de józan ésszel dönt, amikor mindenki bizonytalan. Egy engedékeny, de következetes „családapát” testesít meg. És milyenek az elefántgyerekek? Igazából nem rosszak, de, ha mégis, bűnbánóan horgasztják le az ormányukat, ha szüleik kifogásolják viselkedésüket.
Ezek után azt hihetnénk, hogy ez a mese csöpög a túláradó érzelmektől és egysíkúak a történetek. Nem így van. A szerző nem „ragozza” az eseményeket, sokszor tőmondatokban, de mindenképpen röviden mesél, és az egyes epizódok csak annyira egysíkúak, amennyire szükséges ahhoz, hogy egy óvodáskorú kisgyerek megértse.
Annál többet közöl velünk a szöveget kísérő illusztráció, melyet maga Brunhoff festett. Cecile de Brunhoff megálmodta Babar karakterét, Jean de Brunhoff pedig megalkotta. Leírja, hogy Babar naponta sétakocsikázik – ehhez olyan kétoldalas rajzot készített, amelyet nézve elhisszük, hogy valóban milyen nagyszerű dolog lehetett is ez a kocsikázás, hiszen hegyet-völgyet bejárt, az uszályon keresztül a léghajóig mindent látott, még kecskét is, ami az őserdőben ritkán fordul elő. Esténként az idős hölgynél összegyűlő társaságnak mesélő Babar a képen úgy jelenik meg, mint egy magabiztos, intelligens úriember, lazán a kandalló szélére támaszkodva, aki termetével és kinézetével valóban méltó lesz a királyi címre.
A kalandokhoz szervesen kapcsolódnak tehát az illusztrációk, melyek azért olyan hitelesek, mert írójuk, Brunhoff festette meg bennük mindazt, mely a mondatok között megbújik. A világ több mint tizennyolc nyelvére fordították le a történeteket. A könyves megjelenés mellett ma már rajzfilmeken is találkozhatunk Babarral és családjával. Franciaországban és az USA-ban (hatvan éven át az USA-beli Random House adta ki a könyveket) igen nagy kultusza volt/van a sorozatnak, hiszen Babart mintázó szappanok, parfümök, kistányérok, poharak és sótartók is készültek a Babar-puzzle, -dominó és -bábuk mellett.
Magyarországon jelenleg Babar történetei közül négy kapható, melyeket a Móra Könyvkiadó adott ki: Babar, a kis elefánt, Babar otthon, Babar és a Télapó, Babar utazásai. A magyar szövegek Bálint Ágnes munkái, aki a fordításnál arra is ügyelt, hogy a magyar gyerekek számára is érhető legyen egy másik kultúra szokása, nevezetesen: „Palika (= Alexander) javában szedegette ki az ajándékokat a harisnyából, Babar ugyanis harisnyába, és nem cipőbe rakta azokat.”
Jean de Brunhoff a szülőatyja a gyerekeknek szóló modern képeskönyveknek. Felesége, Cecile, ez év tavaszán hunyt el. Nem érezte, milyen nagy szerepe volt a mese megszületésében, és 1932-ben, az első könyv megjelenése előtt kihúzatta nevét a címlapról. „Nagyon szerény volt”- nyilatkozta fia.
Kinek ajánlható a könyvsorozat? Ovisoknak, egészen 8-9 éves korig és szüleiknek, szeretettel.
Takács Annamária