Amikor az idei Szép Könyv verseny különdíjasát, Holló Annát szerettem volna a díjról meginterjúvolni (a könyvhéten), két dolog történt: az egyik, hogy két üresen álló utcai széktől megkérdezte, leülhetünk-e rájuk (szerinte épp meghitten pusmogtak, és mi megzavartuk őket) a másik pedig, hogy a magnóm azt jelezte, nem bír már el több beszédet, megtelt…, úgyhogy most egy megkésett „mailterjút” olvashatnak a kedves érdeklődők…
Ez volt az első általad illusztrált könyv, és rögtön kaptál egy díjat érte. Ez azért nem ártott az önbizalmadnak, ugye?
Nagyon örültem a díjnak, olyan jóféle ugrabugra érzés volt, mikor Horváth Gyula, a Naphegy könyvkiadó vezetője felhívott, és közölte velem a hírt.
Kaptál már díjat eddigi életedben?
Igen, a Képzőművészeti Egyetemen megkaptam a Rékassy Csaba díjat, amelyet a Kisképzős érettségizők között osztanak ki. Én grafikusként pályáztam erre a díjra. Előtte sok-sok rajzversenyen díjaztak, de ez a mostani díj más fajsúlyt képvisel.
Ami − bár nem díj, de komoly elismerés volt eddigi pályafutásomon, hogy a Kogart megvásárolta a diplomamunkámat. Tulajdonképpen, Finy Petra, a könyv írója ezen a kiállításon fedezett fel, és keresett meg annak idején.
Izgultál, amikor a díj átvátelekor szólítottak?
Bevallom, nem nagyon. Egyszerre csak hallottam a nevemet, és arra koncentráltam, hogy szépen, épségben odaérjek a leghátsó sorból és épségben eltűnjek 🙂
Szóval: hopp megtörtént!
Nem csupán erkölcsi elismeréssel, hanem pénzjutalommal is járt a díjad. Az illusztrátorok nincsenek elkényeztetve Magyarországon díjakkal.
Igen, ez egészen meglepő volt számomra, hogy az elismerésen kívül pénzjutalommal is jár ez a díj. Viszont kezd lassan változni a helyzet. Lásd: Aranyvackor, és a Gyermekirodalmi Fesztivál E.ON díja, mely remélem hagyomány lesz. És ha folytatódik, a közönséghez is jobban eljut a híre. Egy ilyen díjnak az a szerepe (azon kívűl, hogy én, mint illusztrátor, erőst örvendek, hiszen a szakma értékel), hogy az olvasók is jobban figyeljenek oda az illusztráció minőségére, és ha bizonytalanok az ízlés dolgában, legyenek legalább nyitottak az ezzel foglalkozó fórumokra…
El tudod képzelni, hogy egyszer majd kizárólag az illusztrációs munkáidból is meg tudsz élni? (Vágysz erre?)
Ezt per pillanat el tudom képzelni, hiszen képzeletem oly erős, azonban én az alkotó tevékenységre szavazok. Sok minden érdekel az illusztráláson kívül: az önálló alkotómunka, képkészítés, grafikai tervezés, bútorfestés, kerámia akár (az utóbbi kettő családi vonalon ficcen be) mindenféle titkos projektek, melyek megvalósulását nem akarom gyengíteni megemlítésükkel sem… De mindenesetre az illusztrációs munka jó bázis lehet, mely az egyéb rokon tevékenységekkel jól megfér együtt, afféle támogató, segítő légkörben.
Finy Petrával folytatjátok esetleg a megkezdett munkát?
Igen próbálkozunk, a Gréta folytatása felmerült, sőt egy verset már kaptam is tőle, de egy külföldi pályázat kapcsán is küldött meséket, melyekhez mindenféleképpen szeretnék rajzokat készíteni, aztán majd meglátjuk…
A kiadód híres a türelméről, de mi van, ha a legközelebbi megrendelőd nem lesz annyira vajszívű, mint Szigethy Kata?
Ez így igaz, nagyon türelmesek voltak, de ez nagy falat volt egy szakmai tapasztalattal nem rendelkező ifjú grafikusnak. Hogy mi lesz más munkáknál, nehéz megjósolni, hisz a munka nagyságától, a technika időigényességétől is függ, meg a körülmények összjátékától, (és a csillagok állása sem elhanyagolható :). Valószínűleg most még kevés dolgot vállalnék el rövid határidőre, mindenesetre úgy érzem, hogy sokat tanultam a Gréta alatt. De eddig nem keresett meg senki konkrét ajánlattal, és én sem próbálkoztam, talán majd most!
Milyen kapcsolatban állsz az idővel?
Szép kérdés :). Érdekes viszonyban vagyunk, nem akarok vele hadilábon állni, mert már nagyon elzsibbadt volna…
Most tanulom a rendet és az időt, hogyan is működnek, hogy ne legyen olyan változékony a halmazállapota az időélményemnek. Az átlagnál erőteljesebben kell koncentrálnom, ha valahová időben szeretnék odaérni. Halogatós – stresszelős állapotok váltakoznak bennem. „Néha mintha nem is lenne” − olyan, „mi is az idő, kérem” aztán meg: „hopp valami szorongat! Jaj, jaj, jaj” módon éltem meg. Ez a kérdés, azt hiszem, művészi megfogalmazásért kiált bennem 🙂
Számodra milyen az ideális életstílus? Mivel foglalkoznál legszívesebben, hogyan töltenéd a napjaidat?
Kicsike koromban már megéreztem a furcsaságát, hogy az én szüleim máshogy dolgoznak, mint a többi szülő, akik reggel dolgozni mennek aztán meg szépen haza, és ez erősen hat rám is. Nem tartom valószínűnek, hogy stabilan, egy helyen húzzam le a nyolc órákat hétről hétre, de szeretnék jó ura lenni magamnak, és ehhez tudatosság, meg aztán szerencse is kell, hogy a munkák szépen ütemezve jöjjenek. A rugalmasság fontos, hogy tudjak alkotni, molyolni, morfondírozni, olvasni, jókat főzni és enni, barátokkal találkozni, fűben hemperegni, eget tanulmányozni, utazni, jönni-menni − ha módom nyílik rá −, és aztán még alkotni, alkotni…, de a családalapításkor sok minden változik.
Milyen elődök „képeződnek” le a munkáidban? Magyarán kik azok, akiknek szívesen nézegeted a képeit?
Az ízlésemet is a gumós zápfogak határozzák meg, egyszerűbben szólva a szokásos mindenevő titulust biggyeszteném magamra…
Én itt most a képzőművészet egészét nézem, és igazság szerint érdekes is látni a hatásokat, meg aztán a visszahatást. Az őskortól napjainkig elég tág nem? Szeretem a németalföldi festészet részletgazdagságát, de Paul Klee finom líraiságát is. Imádom a dögös rajzokat, amikor egy kép közelről értelmezhetetlen, de távolról összeáll. Kiskoromban rengeteg Ludas Matyit, és egyéb karikatúra-könyvet nézegettem. Meg tényleg minden képet elfogyasztottam, ami kicsit is megszólított: az Idő urai és a képregény világ, mesekönyvek tényleg annyi minden volt…
De persze vannak kedvenc illusztrátorok is, akik hatnak rám: Adolf Born, Réber László, Wolf Erlbruch, Ralph Steadman, Gennadij Spirin, Quentin Blake, Marc Boutavant, az irániak, japánok, franciák, csehek és az egész „internet”…, de akit például most fedeztem fel, az Kitty Crowther… Nagyon-nagyon sok jó magyar kortárs illusztrátor van. De a képeken kívül hatnak a szövegek is: most eszembe jutott Christian Morgenstern, ő biztos nagyon sokat formált rajtam, de az „abszurd” mint olyan és „a minden megtörténhet” is belém épült, és akkor itt gyorsan egy óriás STB…
Rendkívül egyedi stílus jellemző rád, noha technikailag és formailag hagyományosnak nevezhetők a munkáid.Tervezed esetleg a technikai eszköztárad bővítését?
Az eszköztár igencsak bő, talán azért sem merem sok technikáról azt mondani, hogy „igen ez lennék kérem én”, mert mindig váltogatom. Például rég nem akvarelleztem ennyit, mint ennél a munkánál…, hasznos is volt. Papírtól ill. hordozótól is függ, hogy mivel rajzolok vagy festek. Az biztos, hogy szeretem a jó zsíros színes ceruzákat, olajpasztellt, grafitot, tust (maszatolva és cizelláltan), ecsetfilcet, akrilt, vagdosást, ragasztgatást, és a sokszorosító grafikai technikák szeretete is megmaradt (mélynyomás, linó, litográfia, stb…) jó lenne olajjal festeni, szitázni és a grafikai programokat használni. A napokban gyerekszoba falra festek éppen.
Foglakoztat valamilyen könyvterv a közeljövőben?
Vannak szerencsére szövegek, amiket mostanában kaptam, pl. Finy Petrától, és másoktól is. Olvasgatom, kotlok rajtuk picit, aztán elindulnak a vonalak. Ha párhuzamosak, és elég hosszúak, akkor a végtelenben találkoznak, legalább is így tartják az okosok.
Holló Annát Both Gabi kérdezte
Idén gyermekkönyvek kategóriában Jakabosné Kovács Judit: Kerekítő (Naphegy Könyvkiadó) című könyvét díjazták, és a Móra Könyvkiadó gondozásában megjelent két könyv – Lackfi János: A részeg elefánt és Zelk Zoltán: Varázskréta – kapott oklevelet.
Szépirodalmi és ifjúsági kategóriában oklevelet kapott a Magvető által kiadott Kertész Imre-kötet, A nyomkereső és a Park Könyvkiadó gondozásában megjelent Irwin Shaw-könyv, az Izraeli riportok Robert Capa 94 fotójával.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Illusztrációs díj Takács Mari grafikusművésznek a Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér című kiadvány illusztrálásáért (Pozsonyi Pagony)
Illusztrációs díj Holló Anna grafikusművésznek a Finy Petra: Gréta garbója című kiadvány illusztrációiért (Naphegy Könyvkiadó)
Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
Jakabosné Kovács Judit: Kerekítő (Naphegy Könyvkiadó)
