desktop

Péntek

desktop
Mivel ma nagyon sokat ültem gép előtt, a mai képen a desktopom látható, egy Mexikóban készített háttérképpel. (Igen, rendet fogok rajta rakni.)

Boncsér Orsolya nem titkos naplója
2015. szeptember 12. szombat

A mai napomat reklámszövegíróként töltöttem. Különböző autómárkákhoz kapcsolódó feladatokon dolgoztam. Ez azért jelent mindig kihívást számomra, mert a színükön kívül nem nagyon találok más különbséget az egyes modellek között.

Sok évet töltöttem szövegíróként. Idén jött el az a pillanat, amikor úgy döntöttem véget vetek a szigorú értelemben vett irodai létnek, és megpróbálom azt csinálni, amihez a legnagyobb kedvem van: mindent egyszerre.

Mivel a szövegírást ugyanúgy szeretem, mint a fotózást és a gyerekkönyvet (Nokedlit), ezt is megtartottam. Reklámszédelgő lettem. Meg tudom mondani, hogy melyik ügynökségen ingyenes a kávé, hol kaphatok ásványvizet, hol a legkényelmesebbek a székek.

A munka után az oviba mentem, és hazafelé igyekeztem a lehető legtöbb dolgot megtudni az aprónép napjáról, ami korántsem egyszerű feladat. Így a “Mi volt ma az oviban?” helyett jól irányzott kérdéseket használok: “Mi volt a levesben?”, “Ki mellett aludtál?”, “Ki nevettetett ma meg?” stb. Igyekszem becsempészni egy két kakis, pukis, undi kérdést is, ezekre mindig nagyobb a válaszadási kedv, és ezeken én is jól szórakozom. Mára ez jutott: “És ki piszkálta az orrát ma?” “Senki. (hatásszünet) Rajtam kívül.” És mire elérkeztünk ehhez a témához, megérkezett a fiatal busz is a buszmegállóba. Ezúttal tömve, úgyhogy megvártuk a következőt. Ugyan volt egy kis “nem akarok” típusú ellenállás, de végül megtörtént: öreg(!!!) busszal jöttünk haza. Ami számára kicsit sem volt gáz…nem úgy, mint nekem, akit egy bácsi az aktuálpolitikai helyzettel traktált folyamatosan.

Mióta nem dolgozom 8 órában sehol, elhatároztam, hogy mindenkit meghallgatok. Nagyon sok fura történettel és érdekes emberrel találkoztam. A bácsi nem tartozott közéjük.

Holnap megyünk lakást nézni.