Borisz (Radnóti Blanka) naplója
2015. augusztus 10.

Sziasztok! A mai nap – bár nem a szokásos reggel volt –, mégis elég uncsira sikerült. A hajnali ébredés után, bár sétáltunk egy kicsit a kertben, olyan meleg volt, hogy a kapun túl nem volt kedvem menni. Inkább otthon hűsöltem az árnyékban. Félek bevallani, de annyira meleg volt, hogy még a reggeli elfogyasztása is nehezemre esett. De ez titok! Szóval otthon uncsiztam, amikor dél tájt felkerekedett az egész csapat, vagyis 6 ember és egy Borisz. Ez biztos jó lesz – gondoltam magamban –, kivéve ugye, ha orvoshoz megyünk, de ezt most is megúsztam. A Balaton partján parkolunk, ez jó jel… Na de ezek után olyan történt, amit nem is tudom, hogyan meséljek el.

boriszuszik

Olyan bátran kellett viselkednem, hogy nem is hinnétek el (főleg, ha olvastátok az első mesekönyvet rólam)! A vízpartról kellet egy víz felett úszó hatalmas dologra felugranom. Csak 15 percet gondolkodtam a vízparton, és már ugrottam is. Pik-pak. Hát ami azután jött, az tényleg álmaimban sem képzeltem. Ennek az úszó tárgynak a hátán ülve kiutaztunk a nyílt vízre. Nagyon bátran meglovagoltam, majd egy nyugodt pillanatban a többiekkel a Balatonban hűtöttük le magunkat. Ma nagyon sokat úsztam. Végre! Elvégre is 4. napja vagyok vízparti nyaraláson. Talán eljött az ideje… Álmos vagyok, hosszú nap volt. Jó éjszakát!

boriszuszik3